HU/SB 3.31.45-46: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 36: | Line 36: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Amikor a látóideg kóros megbetegedésének köszönhetően a szem elveszti képességét, hogy színt vagy formát lásson, a látóérzék elgyengül. Az élőlény, aki a szem és a látás | Amikor a látóideg kóros megbetegedésének köszönhetően a szem elveszti képességét, hogy színt vagy formát lásson, a látóérzék elgyengül. Az élőlény, aki a szem és a látás szemlélője egyaránt, elveszti látóképességét. Ugyanígy azt, amikor az anyagi test, a tárgyak érzékelésének helye, alkalmatlanná válik az érzékelésre, halálként ismerik. Azt, amikor az ember anyagi testére önmagaként kezd tekinteni, születésnek nevezik. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 43: | Line 43: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Amikor valaki azt mondja, hogy „látok”, az azt jelenti, hogy lát a szemével vagy a szemüvegével; lát a látás eszközével. Ha a látás eszköze eltörik, megbetegszik vagy működésképtelenné válik, akkor ő, a látó szintén megszűnik | Amikor valaki azt mondja, hogy „látok”, az azt jelenti, hogy lát a szemével vagy a szemüvegével; lát a látás eszközével. Ha a látás eszköze eltörik, megbetegszik vagy működésképtelenné válik, akkor ő, a látó szintén megszűnik cselekedni. Ehhez hasonlóan, jelen pillanatban ebben az anyagi testben az élő lélek cselekszik, és amikor az anyagi test, működésképtelensége miatt megszűnik létezni, akkor ő is felfüggeszti visszahatásokkal járó cselekedeteit. Amikor az ember cselekvésre szolgáló eszköze elromlik, s nem működik többé, azt halálnak nevezik. Amikor pedig megint új eszközt kap a cselekvéshez, azt születésnek hívják. A test állandó változása révén, minden pillanatban a születés és halál e folyamata zajlik. A végső változást halálnak nevezik, az új test elfogadását pedig születésnek. Ez a válasz a születés és halál kérdésére. Valójában az élőlény nem születik és nem is hal meg, hanem örök. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 2.20|BG 2.20]]) megerősíti, ''na hanyate hanyamāne śarīre'': az élőlény sohasem hal meg, még az anyagi test halála, megsemmisülése után sem. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:28, 14 July 2019
45-46. VERSEK
- dravyopalabdhi-sthānasya
- dravyekṣāyogyatā yadā
- tat pañcatvam ahaṁ-mānād
- utpattir dravya-darśanam
- yathākṣṇor dravyāvayava-
- darśanāyogyatā yadā
- tadaiva cakṣuṣo draṣṭur
- draṣṭṛtvāyogyatānayoḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dravya—tárgyaknak; upalabdhi—az érzékelésnek; sthānasya—a helynek; dravya—a tárgyaknak; īkṣā—az érzékelésnek; ayogyatā—képtelenség; yadā—amikor; tat—az; pañcatvam—halál; aham-mānāt—az „én” tévfelfogásából; utpattiḥ—születés; dravya—a fizikai test; darśanam—látni; yathā—éppen mint; akṣṇoḥ—a szemeknek; dravya—a tárgyaknak; avayava—részek; darśana—látásnak; ayogyatā—képtelenség; yadā—amikor; tadā—akkor; eva—valóban; cakṣuṣaḥ—a látás érzékének; draṣṭuḥ—a látónak; draṣṭṛtva—a látás képességének; ayogyatā—képtelenség; anayoḥ—mindezeknek.
FORDÍTÁS
Amikor a látóideg kóros megbetegedésének köszönhetően a szem elveszti képességét, hogy színt vagy formát lásson, a látóérzék elgyengül. Az élőlény, aki a szem és a látás szemlélője egyaránt, elveszti látóképességét. Ugyanígy azt, amikor az anyagi test, a tárgyak érzékelésének helye, alkalmatlanná válik az érzékelésre, halálként ismerik. Azt, amikor az ember anyagi testére önmagaként kezd tekinteni, születésnek nevezik.
MAGYARÁZAT
Amikor valaki azt mondja, hogy „látok”, az azt jelenti, hogy lát a szemével vagy a szemüvegével; lát a látás eszközével. Ha a látás eszköze eltörik, megbetegszik vagy működésképtelenné válik, akkor ő, a látó szintén megszűnik cselekedni. Ehhez hasonlóan, jelen pillanatban ebben az anyagi testben az élő lélek cselekszik, és amikor az anyagi test, működésképtelensége miatt megszűnik létezni, akkor ő is felfüggeszti visszahatásokkal járó cselekedeteit. Amikor az ember cselekvésre szolgáló eszköze elromlik, s nem működik többé, azt halálnak nevezik. Amikor pedig megint új eszközt kap a cselekvéshez, azt születésnek hívják. A test állandó változása révén, minden pillanatban a születés és halál e folyamata zajlik. A végső változást halálnak nevezik, az új test elfogadását pedig születésnek. Ez a válasz a születés és halál kérdésére. Valójában az élőlény nem születik és nem is hal meg, hanem örök. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā (BG 2.20) megerősíti, na hanyate hanyamāne śarīre: az élőlény sohasem hal meg, még az anyagi test halála, megsemmisülése után sem.