HU/SB 7.14.36: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 47: | Line 47: | ||
„Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, odaadóan szolgálnak és teljes szívből imádnak Engem.” Az emberek nagyon lelkesen szolgálnak más élőlényeket, különösen a szegényeket, ám annak ellenére, hogy számtalan módszert kitalálnak, hogyan segíthetnének rajtuk, valójában ahhoz értenek a legjobban, hogyan pusztítsák el a szerencsétlen élőlényeket. Ezt a fajta szolgálatot vagy kegyet a védikus bölcselet nem ajánlja. Az előző vers elmondta, hogy a tapasztalt szentek arra a döntésre jutottak (niruktam), hogy Kṛṣṇa mindennek a gyökere, és hogy Kṛṣṇa imádatával mindenkit imádunk, ahogyan a fa gyökerének öntözésével az ágait és gallyait is elégedetté tesszük. | „Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, odaadóan szolgálnak és teljes szívből imádnak Engem.” Az emberek nagyon lelkesen szolgálnak más élőlényeket, különösen a szegényeket, ám annak ellenére, hogy számtalan módszert kitalálnak, hogyan segíthetnének rajtuk, valójában ahhoz értenek a legjobban, hogyan pusztítsák el a szerencsétlen élőlényeket. Ezt a fajta szolgálatot vagy kegyet a védikus bölcselet nem ajánlja. Az előző vers elmondta, hogy a tapasztalt szentek arra a döntésre jutottak (niruktam), hogy Kṛṣṇa mindennek a gyökere, és hogy Kṛṣṇa imádatával mindenkit imádunk, ahogyan a fa gyökerének öntözésével az ágait és gallyait is elégedetté tesszük. | ||
Egy másik gondolat ebben a versben az, hogy ez az univerzum a tetejétől az aljáig, minden bolygón teli van élőlényekkel (''jīva-rāśibhir ākīrṇaḥ''). Napjaink természetbúvárai és úgynevezett tudósai azt gondolják, hogy ez a bolygó az egyetlen, ahol élőlények élnek. Nemrégiben kijelentették, hogy eljutottak a Holdra, de nem találtak ott élőlényeket. A Śrīmad-Bhāgavatam és a többi védikus írás azonban nem ért egyet ezzel az ostoba felfogással. Élőlények mindenhol vannak, és nem csak egy vagy kettő, hanem ''jīva-rāśibhiḥ '' — millió és millió élőlény. Még a Napon is élnek élőlények, noha a Nap egy tűz-bolygó. A Nap legfőbb élőlényét Vivasvānnak hívják (''imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam''). A különféle bolygók különféle élőlényekkel vannak teli, az eltérő életfeltételeknek megfelelően. Azt állítani, hogy egyedül ezt a bolygót töltik meg élőlények, s a többi lakatlan, ostobaság. Az ilyen gondolatok a valódi tudás hiányáról árulkodnak. | Egy másik gondolat ebben a versben az, hogy ez az univerzum a tetejétől az aljáig, minden bolygón teli van élőlényekkel (''jīva-rāśibhir ākīrṇaḥ''). Napjaink természetbúvárai és úgynevezett tudósai azt gondolják, hogy ez a bolygó az egyetlen, ahol élőlények élnek. Nemrégiben kijelentették, hogy eljutottak a Holdra, de nem találtak ott élőlényeket. A Śrīmad-Bhāgavatam és a többi védikus írás azonban nem ért egyet ezzel az ostoba felfogással. Élőlények mindenhol vannak, és nem csak egy vagy kettő, hanem ''jīva-rāśibhiḥ '' — millió és millió élőlény. Még a Napon is élnek élőlények, noha a Nap egy tűz-bolygó. A Nap legfőbb élőlényét Vivasvānnak hívják (''imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam'' ([[HU/BG 4.1|BG 4.1]])). A különféle bolygók különféle élőlényekkel vannak teli, az eltérő életfeltételeknek megfelelően. Azt állítani, hogy egyedül ezt a bolygót töltik meg élőlények, s a többi lakatlan, ostobaság. Az ilyen gondolatok a valódi tudás hiányáról árulkodnak. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 08:55, 25 August 2019
36. VERS
- jīva-rāśibhir ākīrṇa
- aṇḍa-kośāṅghripo mahān
- tan-mūlatvād acyutejyā
- sarva-jīvātma-tarpaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jīva-rāśibhiḥ—millió és millió élőlény által; ākīrṇaḥ—feltöltve vagy elárasztva; aṇḍa-kośa—az egész univerzum; aṅghripaḥ—mint egy fa; mahān—rendkívül hatalmas; tat-mūlatvāt—amiatt, hogy Ő a fa gyökere; acyuta-ijyā—imádták az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; sarva—mindnek; jīva-ātma—élőlények; tarpaṇam—elégedettség.
FORDÍTÁS
Az élőlényekkel teli univerzum olyan, mint egy fa, amelynek az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Acyuta [Kṛṣṇa] a gyökere. Az Úr Kṛṣṇa imádatával így minden élőlényt imádunk.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 10.8) az Úr Kṛṣṇa így szól:
- ahaṁ sarvasya prabhavo
- mattaḥ sarvaṁ pravartate
- iti matvā bhajante māṁ
- budhā bhāva-samanvitāḥ
„Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, odaadóan szolgálnak és teljes szívből imádnak Engem.” Az emberek nagyon lelkesen szolgálnak más élőlényeket, különösen a szegényeket, ám annak ellenére, hogy számtalan módszert kitalálnak, hogyan segíthetnének rajtuk, valójában ahhoz értenek a legjobban, hogyan pusztítsák el a szerencsétlen élőlényeket. Ezt a fajta szolgálatot vagy kegyet a védikus bölcselet nem ajánlja. Az előző vers elmondta, hogy a tapasztalt szentek arra a döntésre jutottak (niruktam), hogy Kṛṣṇa mindennek a gyökere, és hogy Kṛṣṇa imádatával mindenkit imádunk, ahogyan a fa gyökerének öntözésével az ágait és gallyait is elégedetté tesszük.
Egy másik gondolat ebben a versben az, hogy ez az univerzum a tetejétől az aljáig, minden bolygón teli van élőlényekkel (jīva-rāśibhir ākīrṇaḥ). Napjaink természetbúvárai és úgynevezett tudósai azt gondolják, hogy ez a bolygó az egyetlen, ahol élőlények élnek. Nemrégiben kijelentették, hogy eljutottak a Holdra, de nem találtak ott élőlényeket. A Śrīmad-Bhāgavatam és a többi védikus írás azonban nem ért egyet ezzel az ostoba felfogással. Élőlények mindenhol vannak, és nem csak egy vagy kettő, hanem jīva-rāśibhiḥ — millió és millió élőlény. Még a Napon is élnek élőlények, noha a Nap egy tűz-bolygó. A Nap legfőbb élőlényét Vivasvānnak hívják (imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam (BG 4.1)). A különféle bolygók különféle élőlényekkel vannak teli, az eltérő életfeltételeknek megfelelően. Azt állítani, hogy egyedül ezt a bolygót töltik meg élőlények, s a többi lakatlan, ostobaság. Az ilyen gondolatok a valódi tudás hiányáról árulkodnak.