HU/SB 3.12.28: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 12. fejezet|H28]]
[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 12. fejezet|H28]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.12: A Kumarák és mások teremtése | TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Kumārák és mások teremtése ]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.12: A Kumarák és mások megteremtése| TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Kumārák és mások megteremtése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.12.27| SB 3.12.27]] '''[[HU/SB 3.12.27|SB 3.12.27]] - [[HU/SB 3.12.29|SB 3.12.29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.12.29| SB 3.12.29]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.12.27| SB 3.12.27]] '''[[HU/SB 3.12.27|SB 3.12.27]] - [[HU/SB 3.12.29|SB 3.12.29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.12.29| SB 3.12.29]]</div>
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
Balavān indriya-grāmo vidvāṁsam api karṣati ([[HU/SB 9.19.17|SB 9.19.17]]). Azt mondják, hogy az érzékek olyan őrültek és erősek, hogy még a legértelmesebb és legműveltebb embert is megzavarhatják. Ezért tanácsoljuk, hogy az ember még saját anyjával, nővérével vagy leányával se maradjon kettesben. Vidvāṁsam api karṣati azt jelenti, hogy még a legműveltebb emberek is áldozatul esnek az érzéki késztetésnek. Maitreya tétovázott, beszéljen-e a hibáról, amit Brahmā elkövetett    –    akiben szexuális vágy éberedt saját lánya iránt    –,    de mégis megemlítette, mert néha megtörténik ilyen eset, s erre maga Brahmā az élő példa, annak ellenére, hogy ő a legfőbb élőlény, a legbölcsebb az egész univerzumban. Ha Brahmā áldozatul eshetett a szexuális vágynak, mit mondhatnánk másokról, akikre oly sok anyagi gyarlóság jellemző? Ez a szokatlan erkölcstelenség Brahmā részéről valószínűleg egy bizonyos kalpában történhetett csak meg, de nem eshetett meg abban a kalpában, amikor magától az Úrtól a Śrīmad-Bhāgavatam négy fő versét hallotta, hiszen az Úr azt az áldást adta neki, miután a Bhāgavatamról tanította, hogy soha, egyetlen kalpában sem támad zavar az elméjében. Ez arra utal, hogy mielőtt a Śrīmad-Bhāgavatamot hallotta volna, megtörténhetett, hogy áldozatul esett az érzéki vágynak, miután azonban közvetlenül az Úrtól hallotta a Śrīmad-Bhāgavatamot, nem eshetett meg, hogy így kudarcot valljon.
''Balavān indriya-grāmo vidvāṁsam api karṣati'' ([[HU/SB 9.19.17|SB 9.19.17]]). Azt mondják, hogy az érzékek olyan őrültek és erősek, hogy még a legértelmesebb és legműveltebb embert is megzavarhatják. Ezért azt javasoljuk, hogy az ember még saját anyjával, nővérével vagy leányával se maradjon kettesben. ''Vidvāṁsam api karṣati'' azt jelenti, hogy még a legműveltebb emberek is áldozatul esnek az érzéki késztetésnek. Maitreya tétovázott, beszéljen-e a hibáról, amit Brahmā elkövetett    –    akiben szexuális vágy ébredt saját lánya iránt    –,    de mégis megemlítette, mert néha megtörténik ilyen eset, s erre maga Brahmā az élő példa, annak ellenére, hogy ő a legfőbb élőlény, a legbölcsebb az egész univerzumban. Ha Brahmā áldozatul eshetett a szexuális vágynak, mit mondhatnánk másokról, akikre oly sok anyagi gyarlóság jellemző? Ez a szokatlan erkölcstelenség Brahmā részéről vélhetően csak egy bizonyos kalpában eshetett meg, abban a kalpában nem történhetett meg, amikor magától az Úrtól a Śrīmad-Bhāgavatam négy fő versét hallotta, hiszen az Úr azt az áldást adta neki, miután a Bhāgavatamról tanította, hogy soha, egyetlen kalpában sem támad zavar az elméjében. Ez arra utal, hogy mielőtt a Śrīmad-Bhāgavatamot hallotta volna, megtörténhetett, hogy áldozatul esett az érzéki vágynak, miután azonban közvetlenül az Úrtól hallotta a Śrīmad-Bhāgavatamot, nem eshetett meg, hogy így kudarcot valljon.


Jó azonban komolyan az emlékezetünkbe vésni ezt az eseményt. Az ember társas lény, s korlátlan érintkezése a gyengébbik nemmel leeséséhez vezet. Hogy a férfiak és nők szabadon érintkezhetnek    –    különösen a fiatalok esetében    –,    kétségtelenül nagy akadály a lelki fejlődés útján. Az anyagi kötelékek egyetlen oka a szexuális kötelék, s ezért a férfiak és nők korlátlan érintkezése kétségtelenül nagy akadályt jelent. Maitreya csak azért mondta el ezt a példát Brahmāról, hogy felhívja a figyelmünket erre a nagy veszélyre.
Jó azonban komolyan az emlékezetünkbe vésni ezt az eseményt. Az ember társas lény, s korlátlan érintkezése a gyengébbik nemmel leeséséhez vezet. Hogy a férfiak és nők szabadon érintkezhetnek    –    különösen a fiatalok esetében    –,    kétségtelenül nagy akadály a lelki fejlődés útján. Az anyagi kötelékek egyetlen oka a szexuális kötelék, s ezért a férfiak és nők korlátlan érintkezése kétségtelenül nagy akadályt jelent. Maitreya csak azért mondta el ezt a példát Brahmāról, hogy felhívja a figyelmünket erre a nagy veszélyre.

Latest revision as of 13:29, 6 September 2020

Click here for English

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

vācaṁ duhitaraṁ tanvīm
svayambhūr haratīṁ manaḥ
akāmāṁ cakame kṣattaḥ
sa-kāma iti naḥ śrutam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vācam–Vāk; duhitaram–a leánynak; tanvīm–a testéből született; svayambhūḥ–Brahmā; haratīm–vonzódva; manaḥ–elméje; akāmām–szexuális vágy nélkül; cakame–vágyott; kṣattaḥ–ó, Vidura; sa-kāmaḥ–szexuális vággyal; iti–így; naḥ–mi; śrutam–hallottuk.


FORDÍTÁS

Ó, Vidura! Hallottam, hogy Brahmānak volt egy Vāk nevű leánya, aki a testéből született, s aki Brahmā elméjét a szexualitásra terelte, noha ő maga nem érzett szexuális vágyat Brahmā iránt.


MAGYARÁZAT

Balavān indriya-grāmo vidvāṁsam api karṣati (SB 9.19.17). Azt mondják, hogy az érzékek olyan őrültek és erősek, hogy még a legértelmesebb és legműveltebb embert is megzavarhatják. Ezért azt javasoljuk, hogy az ember még saját anyjával, nővérével vagy leányával se maradjon kettesben. Vidvāṁsam api karṣati azt jelenti, hogy még a legműveltebb emberek is áldozatul esnek az érzéki késztetésnek. Maitreya tétovázott, beszéljen-e a hibáról, amit Brahmā elkövetett    –    akiben szexuális vágy ébredt saját lánya iránt    –,    de mégis megemlítette, mert néha megtörténik ilyen eset, s erre maga Brahmā az élő példa, annak ellenére, hogy ő a legfőbb élőlény, a legbölcsebb az egész univerzumban. Ha Brahmā áldozatul eshetett a szexuális vágynak, mit mondhatnánk másokról, akikre oly sok anyagi gyarlóság jellemző? Ez a szokatlan erkölcstelenség Brahmā részéről vélhetően csak egy bizonyos kalpában eshetett meg, abban a kalpában nem történhetett meg, amikor magától az Úrtól a Śrīmad-Bhāgavatam négy fő versét hallotta, hiszen az Úr azt az áldást adta neki, miután a Bhāgavatamról tanította, hogy soha, egyetlen kalpában sem támad zavar az elméjében. Ez arra utal, hogy mielőtt a Śrīmad-Bhāgavatamot hallotta volna, megtörténhetett, hogy áldozatul esett az érzéki vágynak, miután azonban közvetlenül az Úrtól hallotta a Śrīmad-Bhāgavatamot, nem eshetett meg, hogy így kudarcot valljon.

Jó azonban komolyan az emlékezetünkbe vésni ezt az eseményt. Az ember társas lény, s korlátlan érintkezése a gyengébbik nemmel leeséséhez vezet. Hogy a férfiak és nők szabadon érintkezhetnek    –    különösen a fiatalok esetében    –,    kétségtelenül nagy akadály a lelki fejlődés útján. Az anyagi kötelékek egyetlen oka a szexuális kötelék, s ezért a férfiak és nők korlátlan érintkezése kétségtelenül nagy akadályt jelent. Maitreya csak azért mondta el ezt a példát Brahmāról, hogy felhívja a figyelmünket erre a nagy veszélyre.



Retrieved from "https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.12.28&oldid=501652"