HU/SB 6.2.42

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - MÁSODIK FEJEZET: A viṣṇudūták megmentik Ajāmilát

SB 6.2.41 - SB 6.2.43

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

42. VERS

yarhy upārata-dhīs tasminn

adrākṣīt puruṣān puraḥ

upalabhyopalabdhān prāg

vavande śirasā dvijaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yarhi—amikor; upārata-dhīḥ—elméje és értelme megállapodott; tasmin—akkor; adrākṣīt—látta; puruṣān—a személyeket (az Úr Viṣṇu szolgáit); puraḥ—maga előtt; upalabhya—kapta; upalabdhān—akiket kapott; prāk—korábban; vavande—hódolatait ajánlotta; śirasā—fejével; dvijaḥ—a brāhmaṇa.

FORDÍTÁS

Amikor értelme és elméje szilárdan megállapodott az Úr formáján, Ajāmila brāhmaṇa újra megpillantotta szeme előtt a négy mennyei férfit. Tudta, hogy ők azok, akiket korábban látott, és így a földre borulva a hódolatát ajánlotta nekik.

MAGYARÁZAT

Amikor Ajāmila megingathatatlanul az Úr formájára rögzítette az elméjét, újra megjelentek előtte azok a viṣṇudūták, akik megmentették őt. A viṣṇudūták egy időre magára hagyták Ajāmilát, hogy alkalma legyen igazán megszilárdítania meditációját az Úron. Most, hogy odaadása megérett, visszatértek, hogy magukkal vigyék. Ajāmila tudta, hogy ugyanazok a viṣṇudūták jöttek vissza, s a földre borulva hódolatát ajánlotta nekik.

SB 6.2.41 - SB 6.2.43