HU/SB 6.7.21

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - HETEDIK FEJEZET: Indra megsérti lelki tanítómesterét, Bṛhaspatit

SB 6.7.20 - SB 6.7.22

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

21. VERS

śrī-brahmovāca

aho bata sura-śreṣṭhā

hy abhadraṁ vaḥ kṛtaṁ mahat

brahmiṣṭhaṁ brāhmaṇaṁ dāntam

aiśvaryān nābhyanandata

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-brahmā uvāca—az Úr Brahmā mondta; aho—ó, jaj; bata—nagyon megdöbbentő; sura-śreṣṭhāḥ—ó, legkiválóbb félistenek; hi—valójában; abhadram—igazságtalanság; vaḥ—általatok; kṛtam—tett; mahat—nagy; brahmiṣṭham—az, aki mindenben engedelmeskedik a Legfelsőbb Brahmannak; brāhmaṇam—egy brāhmaṇa; dāntam—aki teljes mértékben uralkodik az elméjén és az érzékein; aiśvaryāt—anyagi gazdagságotok miatt; na—nem; abhyanandata—megfelelően fogadtátok.

FORDÍTÁS

Az Úr Brahmā így szólt: Ó, legkiválóbb félistenek! Az anyagi gazdagság egészen megőrjített benneteket, s így szerencsétlenségetekre nem részesítettétek illő fogadtatásban Bṛhaspatit, amikor megjelent köztetek. Bṛhaspati jól ismeri a Legfelsőbb Brahmant, és teljesen ura az érzékeinek, ezért ő a legkiválóbb brāhmaṇa. Megdöbbentő, hogy ilyen arcátlanul viselkedtetek vele!

MAGYARÁZAT

Az Úr Brahmā elismerően szólt Bṛhaspati brahminikus tulajdonságairól, aki annak köszönhetően, hogy ismerte a Legfelsőbb Brahmant, a félistenek lelki tanítómestere volt. Sikeresen uralkodott érzékein és elméjén, ezért rendkívül képzett brāhmaṇa volt. Az Úr Brahmā megszidta a félisteneket, amiért nem részesítették kellő tiszteletben ezt a brāhmaṇát, aki a gurujuk volt. Meg akarta értetni a félistenekkel, hogy a gurujával szemben az ember semmilyen körülmények között sem lehet tiszteletlen. Amikor Bṛhaspati megérkezett a félistenek gyülekezetébe, ők és királyuk, Indra természetesnek vették, hogy ott van. Mivel mindennap eljött, úgy vélték, nincs szükség arra, hogy különleges tiszteletüket fejezzék ki iránta. Azt mondják, a bensőséges viszony szemtelenséget szül. Bṛhaspati nagyon elégedetlen volt velük, s azonnal elhagyta Indra palotáját. Indrával az élen a félistenek mindannyian megsértették Bṛhaspati lótuszlábát. Az Úr Brahmā tudta ezt, ezért elítélte nemtörődömségüket. Nap mint nap énekeljük Narottama dāsa Ṭhākura dalát: cakṣu-dāna dila yei, janme janme prabhu sei. A guru ad lelki szemeket a tanítványnak, akinek ezért a lelki tanítómestert életről életre a mesterének kell tekintenie. A guruval szemben semmilyen körülmények között sem szabad tiszteletlennek lenni, ám a félistenek olyan büszkék voltak anyagi gazdagságukra, hogy udvariatlanul bántak a gurujukkal. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 11.17.27) ezért azt tanácsolja: ācāryaṁ māṁ vijānīyān nāvamanyeta karhicit  / na martya-buddhyāsūyeta. Az ācāryának mindig fel kell ajánlanunk tiszteletteljes hódolatunkat, valamint sohasem szabad irigynek lennünk rá és közönséges emberi lénynek tekintenünk.

SB 6.7.20 - SB 6.7.22