HU/SB 10.13.33

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat

SB 10.13.32 - SB 10.13.34

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

33. VERS

tad-īkṣaṇotprema-rasāplutāśayā

jātānurāgā gata-manyavo ’rbhakān

uduhya dorbhiḥ parirabhya mūrdhani

ghrāṇair avāpuḥ paramāṁ mudaṁ te

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat-īkṣaṇa-utprema-rasa-āpluta-āśayāḥ—a fiaik látványától a szülői szeretet érzésébe merült tehépásztorok minden gondolata; jāta-anurāgāḥ—nagy vágyakozást vagy vonzódást éreztek; gata-manyavaḥ—haragjuk elszállt; arbhakān—kisfiaikat; uduhya—felemelve; dorbhiḥ—karjukkal; parirabhya—átölelve; mūrdhani—a fejet; ghrāṇaiḥ—megszagolva; avāpuḥ—elérték; paramām—a legfelsőbb; mudam—örömöt; te—ezek a tehénpásztorok.

FORDÍTÁS

A tehénpásztorok gondolatai ekkor a szülői szeretet érzésébe merültek, melyet fiaik látványa ébresztett fel bennük. Nagy vonzódás kerítette őket hatalmába, ezért dühük teljesen elszállt. Felemelték fiaikat, karjukkal átölelték őket, s fejük illatát beszívva a legnagyobb boldogság élvezetében volt részük.

MAGYARÁZAT

Miután Brahmā elrabolta az eredeti tehénpásztorfiúkat és borjakat, Kṛṣṇa kiterjesztette Magát, hogy fiúkká és borjakká váljon. Így aztán amiatt, hogy a fiúk valójában Kṛṣṇa kiterjedései voltak, a tehénpásztorok különös módon vonzódtak hozzájuk. A hegy tetején a tehénpásztorok először méregbe gurultak, de Kṛṣṇa miatt a fiúk végtelenül vonzóak voltak, s ezért a tehénpásztorok különleges szeretet érezve azonnal lejöttek a hegyről.

SB 10.13.32 - SB 10.13.34