HU/SB 10.13.37

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat

SB 10.13.36 - SB 10.13.38

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

37. VERS

keyaṁ vā kuta āyātā

daivī vā nāry utāsurī

prāyo māyāstu me bhartur

nānyā me ’pi vimohinī

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kā—ki; iyam—ezt; vā—vagy; kutaḥ—honnan; āyātā—jött; daivī—vajon félisten; vā—vagy; nārī—nő; uta—vagy; āsurī—boszorkány; prāyaḥ—a legtöbb esetben; māyā—az illuzórikus energia; astu—biztosan az; me—Enyém; bhartuḥ—a mesternek, az Úr Kṛṣṇának; na—nem; anyā—bármi más; me—Enyém; api—bizonyára; vimohinī—aki megtéveszt.

FORDÍTÁS

Ki ez a misztikus hatalom, és honnan jött? Félisten talán, vagy boszorkány? Nem lehet más, mint mesterem, az Úr Kṛṣṇa illuzórikus energiája, hiszen ki más tudna megtéveszteni Engem?

MAGYARÁZAT

Balarāma csodálkozott. Azt gondolta, hogy a szeretetnek ez a rendkívüli megnyilvánulása valamiféle misztikus dolog, melyet vagy a félistenek, vagy valami csodálatos ember okozott. Máskülönben hogyan történhetett volna ez a csodálatos változás? „Ez a māyā bizonyára valamilyen rākṣasī-māyā    —    gondolta.    —    De hogyan képes hatással lenni Rám a rākṣasī-māyā? Az nem lehetséges. Ez nem lehet más, mint Kṛṣṇa māyāja.” Így aztán Balarāma arra a következtetésre jutott, hogy a rejtélyes változásokat csak Kṛṣṇa okozhatta, akit imádandó Istenségének tekintett. Töprengeni kezdett: „Kṛṣṇa rendezte mindezt így, és még Én sem tudok útjába állni misztikus hatalmának.” Balarāma megértette, hogy a fiúk és a borjak mindannyian csupán Kṛṣṇa kiterjedései.

SB 10.13.36 - SB 10.13.38