HU/SB 1.14.41
41. VERS
- kaccit tvaṁ brāhmaṇaṁ bālaṁ
- gāṁ vṛddhaṁ rogiṇaṁ striyam
- śaraṇopasṛtaṁ sattvaṁ
- nātyākṣīḥ śaraṇa-pradaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kaccit—vajon; tvam—te magad; brāhmaṇam—a brāhmaṇák; bālam—a gyermek; gām—a tehén; vṛddham—öreg; rogiṇam—a beteg; striyam—nő; śaraṇa-upasṛtam—védelmet kérve; sattvam—bármilyen élőlény; na—vajon; atyākṣīḥ—nem adtál menedéket; śaraṇa-pradaḥ—védelemre szoruló.
FORDÍTÁS
Örök védelmezője vagy azoknak, akik azt megérdemlik, a brāhmaṇáknak, a gyermekeknek, a teheneknek, a nőknek és a betegeknek. Talán nem tudtál menedéket nyújtani nekik, amikor hozzád fordultak oltalomért?
MAGYARÁZAT
A brāhmaṇák, akik a társadalom anyagi és lelki jóléte érdekében mindig a tudás után kutatnak, minden szempontból megérdemlik a király védelmét. Az államban élő gyermekek, tehenek, betegek, nők és idősek éppen így különösen rászorulnak az állam vagy a kṣatriya király védelmére. Ha ezek az élőlények nem kapnak védelmet a kṣatriyától, a királyi rendtől vagy az államtól, az minden bizonnyal szégyenletes a kṣatriya vagy az állam számára. Yudhiṣṭhira Mahārāja szerette volna tudni, vajon hasonló dolgok történtek-e Arjunával is.