HU/SB 3.32.21
21. VERS
- tatas te kṣīṇa-sukṛtāḥ
- punar lokam imaṁ sati
- patanti vivaśā devaiḥ
- sadyo vibhraṁśitodayāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—akkor; te—ők; kṣīṇa—kimerült; su-kṛtāḥ—jámbor tetteik eredményei; punaḥ—újra; lokam imam—erre a bolygóra; sati—ó, erényes anya; patanti—leesnek; vivaśāḥ—tehetetlen; devaiḥ—felsőbb elrendezésből; sadyaḥ—hirtelen; vibhraṁśita—leesni kényszerül; udayāḥ—jólétük.
FORDÍTÁS
Amikor jámbor cselekedeteiknek nincs több gyümölcse, egy felsőbb elrendezés folytán leesnek, s újra visszatérnek erre a bolygóra, ahogy bármely magas rangra emelt személy néha hirtelen elbukik.
MAGYARÁZAT
Néha előfordul, hogy valaki egy nagyon magas pozícióba kerül a kormányban, ám egyszer csak elbukik, és bukását senki sem tudja megakadályozni. Ehhez hasonlóan azok az ostoba emberek, akik nagyon szeretnének vezető posztra kerülni a felsőbb bolygókon, élvezetük idejének lejártával szintén visszaesnek erre a bolygóra. Egy bhakta és egy gyümölcsöző cselekedetekhez vonzódó közönséges ember emelkedett helyzete között az a különbség, hogy ha egy bhakta felemelkedik a lelki világba, sohasem esik le, míg egy közönséges ember még akkor is leesik, ha a legfelsőbb bolygórendszerbe, a Brahmalokára kerül. A Bhagavad-gītā megerősíti (BG 8.16: ābrahma-bhuvanāl lokāḥ), hogy még ha valaki egy felsőbb bolygóra emelkedik, akkor is vissza kell térnie. Kṛṣṇa azonban a Bhagavad-gītāban (BG 8.16) azt mondja: mām upetya tu kaunteya punar janma na vidyate. „Mindazok, akik eljutnak az Én hajlékomra, sohasem térnek vissza az anyagi lét e feltételekhez kötött életébe.”