HU/SB 7.2.2
2. VERS
- āha cedaṁ ruṣā pūrṇaḥ
- sandaṣṭa-daśana-cchadaḥ
- kopojjvaladbhyāṁ cakṣurbhyāṁ
- nirīkṣan dhūmram ambaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
āha—mondta; ca—és; idam—ezt; ruṣā—dühvel; pūrṇaḥ—teli; sandaṣṭa—harapva; daśana-chadaḥ—akinek ajkai; kopa-ujjvaladbhyām—a haragtól lángoló; cakṣurbhyām—szemekkel; nirīkṣan—nézte; dhūmram—füstös; ambaram—az eget.
FORDÍTÁS
A dühtől tajtékzó, ajkaiba harapó Hiraṇyakaśipu haragtól lángoló szemével az égre pillantott, melyet ettől nyomban füst borított be. Azután beszélni kezdett.
MAGYARÁZAT
A démonok általában irigyek az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, és az ellenségüknek tekintik. A vers leírja, milyen volt Hiraṇyakaśipu, amikor azon gondolkodott, hogyan ölje meg az Úr Viṣṇut, és hogyan pusztítsa el birodalmát, Vaikuṇṭhalokát.