HU/SB 8.7.46
46. VERS
- praskannaṁ pibataḥ pāṇer
- yat kiñcij jagṛhuḥ sma tat
- vṛścikāhi-viṣauṣadhyo
- dandaśūkāś ca ye ’pare
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
praskannam—itt-ott szétszóródva; pibataḥ—az Úr Śiváé, miközben ivott; pāṇeḥ—a tenyérből; yat—ami; kiñcit—nagyon kicsi; jagṛhuḥ—kihasználták a lehetőséget, hogy ihatnak belőle; sma—valójában; tat—azt; vṛścika—a skorpiók; ahi—a kobrák; viṣa-auṣadhyaḥ—a mérgező növények; dandaśūkāḥ ca—és olyan állatok, amelyeknek harapása mérgező; ye—akik; apare—más élőlények.
FORDÍTÁS
A skorpiók, a kobrák, a mérgező növények és a többi olyan állat, amelynek harapása mérgező, éltek az alkalommal, s megitták a legutolsó csöpp mérget is, ami az Úr Śiva kezéből kihullott és szétszóródott, amikor ivott.
MAGYARÁZAT
A szúnyogok, a sakálok, a kutyák és a dandaśūkák, a mérgező harapású állatok egyéb fajai megitták a samudra-manthanából, a köpült óceánból származó mérget, mert alkalmuk nyílt rá, amikor a méreg lecsöppent az Úr Śiva tenyeréből.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének hetedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Úr Śiva megissza a mérget, s ezzel megmenti az univerzumot”