HU/SB 8.21.32
32. VERS
- pratiśrutam adātus te
- niraye vāsa iṣyate
- viśa tvaṁ nirayaṁ tasmād
- guruṇā cānumoditaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pratiśrutam—amit megígért; adātuḥ—aki nem tudta megadni; te—tiéd; niraye—a pokolban; vāsaḥ—hajlék; iṣyate—előírt; viśa—most menj oda; tvam—te magad; nirayam—a pokolbolygó; tasmāt—ezért; guruṇā—lelki tanítómestered által; ca—szintén; anumoditaḥ—jóváhagyott.
FORDÍTÁS
Nem tudtad megadni, amit ígértél, ezért a törvény az, hogy a pokolbolygókon kell élned. Menj hát, és ahogy Śukrācārya, a lelki tanítómestered utasított, élj ott ezentúl!
MAGYARÁZAT
Az írások kijelentik:
- nārāyaṇa-parāḥ sarve
- na kutaścana bibhyati
- svargāpavarga-narakeṣv
- api tulyārtha-darśinaḥ
„A bhakták, akik kizárólag az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa odaadó szolgálatát végzik, semmilyen élethelyzettől nem riadnak vissza. Számukra a mennyei bolygók, a felszabadulás és a pokoli bolygók nem különböznek egymástól, mert egyedül az Úr szolgálata érdekli őket.” (SB 6.17.28) A Nārāyaṇa szolgálatában elmerülő bhakta mindig kiegyensúlyozott. A bhakták valójában transzcendentális szinten élnek. Kívülről nézve talán a pokolba vagy a mennyekbe kerülnek, de nem a pokolban és nem a mennyekben laknak: örökké Vaikuṇṭhán élnek (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate (BG 14.26)). Vāmanadeva arra kérte Bali Mahārāját, hogy menjen a pokolbolygókra, nyilvánvalóan azért, hogy megmutassa az egész univerzumnak, milyen türelmes, és Bali Mahārāja egy pillanatig sem vonakodott végrehajtani az utasítását. A bhakta nem él egyedül. Természetesen mindenki az Istenség Legfelsőbb Személyiségével él, mivel azonban a bhakta az Úr szolgálatát végzi, ő valójában nem él az anyagi körülmények között. Bhaktivinoda Ṭhākura azt mondja: kīṭa-janma hao yathā tuyā dāsa. Azért imádkozik, hogy egy jelentéktelen bogárként születhessen meg a bhakták társaságában. Mivel a bhakták az Úr szolgálatát végzik, aki velük él, szintén a Vaikuṇṭhán él.