HU/SB 10.10.10

Revision as of 09:52, 6 January 2020 by Aditya (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

deva-saṁjñitam apy ante
kṛmi-viḍ-bhasma-saṁjñitam
bhūta-dhruk tat-kṛte svārthaṁ
kiṁ veda nirayo yataḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

deva-saṁjñitam—a test, melyet most rangos személyiségként, például elnökként, miniszterként vagy akár félistenként ismernek; api—még ha a test ilyen kiváló is; ante—a halál után; kṛmi—férgekké válik; viṭ—vagy ürülékké; bhasma-saṁjñitam—vagy hamuvá; bhūta-dhruk—egy olyan ember, aki nem fogadja el a śāstrák parancsolatait, és alaptalanul rosszindulatú más élőlényekkel szemben; tat-kṛte—azáltal, hogy ily módon cselekszik; sva-artham—önérdek; kim—ki az; veda—aki tudja; nirayaḥ yataḥ—mert az ilyen bűnös tettek miatt az embernek pokoli feltételek között kell szenvednie.


FORDÍTÁS

Élete során lehet az ember büszke a testére, s gondolhatja magáról, hogy nagyon nagy ember, miniszter, elnök vagy akár félisten, de bármi legyen is, halála után ez a test férgekké, ürülékké vagy hamuvá fog válni. Aki szerencsétlen állatokat öl meg, hogy eleget tegyen teste ideiglenes szeszélyeinek, az nem tudja, hogy következő életében szenvedni fog, mert az ilyen bűnös gonosztevőnek a pokolra kell mennie, és el kell szenvednie tettei következményeit.


MAGYARÁZAT

Ebben a versben a kṛmi-viḍ-bhasma három fontos szó. A halál után a test lehet, hogy kṛmivé válik, ami férgeket jelent, mert ha a testet nem hamvasztják el, megeszik a kukacok; vagy lehet, hogy olyan állatok eszik meg, mint a disznók és a keselyűk, s akkor ürülékké válik. A civilizáltabb emberek elhamvasztják a halott testet, amiből így hamu lesz (bhasma-saṁjñitam). Ám annak ellenére, hogy a test férgekké, ürülékké vagy hamuvá fog válni, az ostobák csak azért, hogy fenntartsák, számtalan bűnt elkövetnek. Ez kétségtelenül sajnálatos. Az emberi test valójában arra való, hogy általa megvilágosodást érjünk el a lelki értékekről szóló tudomány terén    —    jīvasya tattva-jijñāsā. Az embernek ezért egy hiteles lelki tanítómesternél kell menedéket keresnie. Tasmād guruṁ prapadyeta: egy guruhoz kell fordulnia. Ki a guru? Śābde pare ca niṣṇātam (SB 11.3.21): a guru az, aki teljes transzcendentális tudással rendelkezik. Ha valaki nem fordul egy lelki tanítómesterhez, tudatlanságban marad. Ācāryavān puruṣo veda (Chāndogya Upaniṣad 6.14.2): akkor rendelkezik valaki teljes tudással az életről, amikor ācāryavān, azaz egy ācārya irányítja. Amikor azonban valakit a rajo-guṇa és a tamo-guṇa irányít, nem törődik semmivel, hanem úgy cselekszik, mint egy közönséges ostoba állat, aki az életét kockáztatja (mṛtyu-saṁsāra-vartmani (BG 9.3)), ezért egyre csak szenved és szenved. Na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum (SB 7.5.31). Az ilyen ostoba nem tudja, hogyan emelkedjen magasabb szintre ebben a testben, hanem bűnös tettekbe merül, és egyre mélyebbre és mélyebbre csúszik a pokoli életben.