HU/SB 10.13.7
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
7. VERS
- tatheti pāyayitvārbhā
- vatsān ārudhya śādvale
- muktvā śikyāni bubhujuḥ
- samaṁ bhagavatā mudā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tathā iti—Kṛṣṇa javaslatával a többi tehénpásztorfiú egyetértett; pāyayitvā arbhāḥ—hagyták, hogy vizet igyanak; vatsān—a borjak; ārudhya—a fákhoz kötve őket hagyták, hogy legeljenek; śādvale—ott, ahol zsenge, zöld fű nőtt; muktvā—kinyitva; śikyāni—az elemózsiát és más egyebeket tartalmazó tarisznyájukat; bubhujuḥ—mentek és élvezték; samam—egyformán; bhagavatā—az Istenség Legfelsőbb Személyiségével; mudā—transzcendentális boldogságban.
FORDÍTÁS
A tehénpásztorfiúk elfogadták az Úr Kṛṣṇa javaslatát. Hagyták, hadd igyanak a borjak a folyó vizéből, utána pedig a fákhoz kötötték őket, ahol puha, zöld fű nőtt, majd sorra kinyitották elemózsiás kosaraikat, s végtelen transzcendentális boldogságban Kṛṣṇával együtt falatozni kezdtek.