HU/SB 10.13.8
8. VERS
- kṛṣṇasya viṣvak puru-rāji-maṇḍalair
- abhyānanāḥ phulla-dṛśo vrajārbhakāḥ
- sahopaviṣṭā vipine virejuś
- chadā yathāmbhoruha-karṇikāyāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṛṣṇasya viṣvak—körülvéve Kṛṣṇát; puru-rāji-maṇḍalaiḥ—a társak különböző köreivel; abhyānanāḥ—mindenki középre nézett, ahol Kṛṣṇa ült; phulla-dṛśaḥ—arcuk ragyogott a transzcendentális örömtől; vraja-arbhakāḥ—Vrajabhūmi összes tehénpásztorfiúja; saha-upaviṣṭāḥ—ültek Kṛṣṇával; vipine—az erdőben; virejuḥ—nagyon szépen, gyönyörűen elkészített; chadāḥ—szirmok és levelek; yathā—ahogy; ambhoruha—egy lótuszvirágnak; karṇikāyāḥ—az örvének.
FORDÍTÁS
Ahogy a lótuszvirág örvét veszik körül a szirmok és a levelek, úgy vették körül a középen ülő Kṛṣṇát barátainak sorai, akik valamennyien csodálatosan szépek voltak. Mindannyian igyekeztek Kṛṣṇára nézni, abban reménykedve, hogy Kṛṣṇa rájuk pillant, s nagy élvezettel költötték el ebédüket az erdőben.
MAGYARÁZAT
Egy tiszta bhakta számára Kṛṣṇa mindig látható. Erről ír a Brahma-saṁhitā (santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti ), és ezt mondja Maga Kṛṣṇa is a Bhagavad-gītāban (BG 13.14) (sarvataḥ pāṇi-pādaṁ tat sarvato ’kṣi-śiro-mukham). Ha sok-sok jámbor tett eredményeképpen (kṛta-puṇya-puñjāḥ (SB 10.12.11)) az ember felemelkedik a tiszta odaadó szolgálat szintjére, mindig láthatja Kṛṣṇát a szíve mélyén. Aki elérte ezt a tökéletességet, azt a transzcendentális gyönyör minden tekintetben széppé teszi. A jelenlegi Kṛṣṇa-tudatú mozgalom arra törekszik, hogy Kṛṣṇát tartsa a középpontban, mert ha ezt tesszük, akkor minden cselekedetünk automatikusan szép és gyönyörteli lesz.