HU/SB 3.21.4
4. VERS
- tasyāṁ sa vai mahā-yogī
- yuktāyāṁ yoga-lakṣaṇaiḥ
- sasarja katidhā vīryaṁ
- tan me śuśrūṣave vada
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasyām—benne; saḥ—Kardama Muni; vai—valóban; mahā-yogī—nagy misztikus yogī; yuktāyām—rendelkezik; yoga-lakṣaṇaiḥ—a yoga tökéletességének nyolc jellemzőjével; sasarja—szaporodott; katidhā—hányszor; vīryam—utód; tat—az az elbeszélés; me—nekem; śuśrūṣave—aki hallani vágyom; vada—mondd el.
FORDÍTÁS
Hány utódot nemzett a nagy yogī a hercegnőnek, aki szert tett a yoga nyolc tökéletességére? Könyörgöm, beszélj erről, úgy vágyom rá, hogy hallhassam!
MAGYARÁZAT
Vidura Kardama Muniról, feleségéről, Devahūtiról és gyermekeikről kérdez. A vers leírja, hogy Devahūti nagyon fejlett szintet ért el a nyolcfokú yoga gyakorlásában. A yoga folyamatának nyolc felosztása a következő: (1) az érzékek szabályozása, (2) a szabályozó elvek szigorú követése, (3) a különféle ülőhelyzetek gyakorlása, (4) a légzés szabályozása, (5) az érzékek visszatartása az érzéktárgyaktól, (6) az elme rögzítése, (7) a meditáció és (8) az önmegvalósítás. Az önmegvalósítás után további nyolc tökéletes szint következik, melyeket yoga-siddhiknek neveznek. Férj és feleség, Kardama és Devahūti egyaránt fejlett szintet értek el a yogában: a férj mahā-yogī volt, nagy misztikus, felesége pedig yoga-lakṣaṇa, aki a yoga fejlett síkját érte el. Egyesültek, s gyermekeket hoztak a világra. Régebben a nagy bölcsek és szentek, miután tökéletessé tették életüket, nemzettek gyermekeket, egyébként azonban szigorúan követték a cölibátus szabályozó elveit. Az önmegvalósítás és a misztikus erők tökéletesítéséhez a brahmacarya (a cölibátus szabályainak követése) szükséges. A védikus írások nem beszélnek arról, hogy az ember saját szeszélyei szerint élvezheti az anyagi érzékkielégítést, s ugyanakkor nagy meditáló yogī lehet attól, hogy egy gazembernek pénzt fizet.