HU/SB 1.19.22
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
22. VERS
- āśrutya tad ṛṣi-gaṇa-vacaḥ parīkṣit
- samaṁ madhu-cyud guru cāvyalīkam
- ābhāṣatainān abhinandya yuktān
- śuśrūṣamāṇaś caritāni viṣṇoḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
āśrutya—miután hallották; tat—az; ṛṣi-gaṇa—az összegyűlt bölcsek; vacaḥ—beszéltek; parīkṣit—Parīkṣit Mahārāja; samam—pártatlan; madhu-cyut—kellemes hallani; guru—komoly; ca—szintén; avyalīkam—tökéletesen igaz; ābhāṣata—mondta; enān—mindannyian; abhinandya—köszöntötte; yuktān—helyesen bemutatott; śuśrūṣamāṇaḥ—vágyott arra, hogy hallja; caritāni—cselekedetei; viṣṇoḥ—az Istenség Személyiségének.
FORDÍTÁS
Amit a nagy bölcsek elmondtak, mind nagyon kellemes volt a fülnek. Mélyértelmű beszédüket megfelelően, tökéletes igazságként adták elő. Parīkṣit Mahārāja meghallgatta szavaikat, s mert arra vágyott, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége cselekedeteiről halljon, köszöntötte őket.