HU/SB 4.22.63
63. VERS
- kīrtyordhva-gītayā pumbhis
- trailokye tatra tatra ha
- praviṣṭaḥ karṇa-randhreṣu
- strīṇāṁ rāmaḥ satām iva
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kīrtyā—hírnévvel; ūrdhva-gītayā—hangosan hirdetve; pumbhiḥ—a nép által; trai-lokye—az egész univerzumban; tatra tatra—mindenütt; ha—bizonyára; praviṣṭaḥ—belépve; karṇa-randhreṣu—a fülbe; strīṇām—a nőké; rāmaḥ—az Úr Rāmacandra; satām—a bhaktáknak; iva—mint.
FORDÍTÁS
Az egész univerzumban — a felső, az alsó és a középső bolygórendszerekben — mindenütt magasztalták Pṛthu Mahārāja nevét. Minden nő és minden szent hallott dicsőségéről, ami épp oly édes volt, mint az Úr Rāmacandra dicsősége.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben fontosak a strīṇām és a rāmaḥ szavak. A nők között szokás, hogy a hősök dicső tetteit hallgatják és élvezik. Ebből a versből kitűnik, hogy Pṛthu Mahārāja olyan híres volt, hogy a nők univerzum szerte nagy örömmel hallottak dicsőségéről. A bhakták szintén hallottak híréről, mely ugyanolyan kellemes volt, mint Rāmacandra dicsősége. Az Úr Rāmacandra királysága még mindig létezik, s nemrégiben Indiában egy politikai párt, a Rāmarājya Párt egy olyan királyságot akart megalapítani, amilyen Rāmáé volt. Sajnos azonban a modern politikusok Rāma nélkül akarják Rāma királyságát. Elvetették az Isten-tudat eszméjét, mégis meg akarják alapítani Rāma királyságát. A bhakták nem támogatják az efféle ötleteket. Pṛthu Mahārāja dicsőségét azért hallgatták a szent életű emberek, mert a király az Úr Rāmacandra, az eszményi uralkodó hiteles képviselője volt.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Negyedik Énekének huszonkettedik fejezetéhez, melynek címe: „Pṛthu Mahārāja találkozik a négy Kumārával”.