HU/SB 4.31.21
21. VERS
- na bhajati kumanīṣiṇāṁ sa ijyāṁ
- harir adhanātma-dhana-priyo rasa-jñaḥ
- śruta-dhana-kula-karmaṇāṁ madair ye
- vidadhati pāpam akiñcaneṣu satsu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—soha; bhajati—elfogadja; ku-manīṣiṇām—annak, akinek szenynyes a szíve; saḥ—Ő; ijyām—felajánlva; hariḥ—a Legfelsőbb Úr; adhana—azoknak, akiknek nincsen anyagi tulajdonuk; ātma-dhana—egyedül az Úrtól függ; priyaḥ—aki kedves; rasa-jñaḥ—aki az élet lényegét választja; śruta—műveltség; dhana—gazdagság; kula—előkelő rang; karmaṇām—és a gyümölcsöző cselekedetekre; madaiḥ—büszke lévén; ye—mindazok; vidadhati—végeznek; pāpam—kegyét vesztik; akiñcaneṣu—anyagi kincsek nélkül; satsu—a bhaktáknak.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nagyon kedves azokhoz a bhaktákhoz, akiknek semmi anyagi tulajdonuk nincs, s akiket egyetlen kincs tesz tökéletesen boldoggá: az Úr odaadó szolgálata. Az Urat valóban örömmel tölti el az ilyen bhakták odaadó szolgálata. Azok, akiket anyagi műveltségük, gazdagságuk, előkelő származásuk és gyümölcsöző cselekedeteik gőgössé tesznek, azok rendkívül büszkék anyagi javaikra, és gyakran kigúnyolják a bhaktákat. Az Úr sosem fogadja el az ilyen embereket, még akkor sem, ha imádják Őt.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége tiszta bhaktáitól függ. Azoktól, akik nem bhakták, semmilyen felajánlást nem fogad el. A tiszta bhakta az, aki úgy érzi, hogy nincs semmilyen anyagi tulajdona. A bhaktákat az teszi mindig boldoggá, hogy birtokukban van az Úr odaadó szolgálata. Anyagi értelemben földönfutónak tűnhetnek, de amiatt, hogy fejlett lelki szinten állnak és lelki kincsekkel rendelkeznek, végtelenül kedvesek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Nem ragaszkodnak a családhoz, a társadalomhoz, a barátsághoz, a gyermekekhez stb. Feladják a vonzódást az efféle anyagi dolgokhoz, és mindig boldogok, mert elnyerték az Úr lótuszlábának oltalmát. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége megérti bhaktája helyzetét. Azt az embert, aki csúfot űz egy tiszta bhaktából, az Istenség Legfelsőbb Személyisége sohasem ismeri el. A Legfelsőbb Úr tehát sohasem bocsát meg annak, aki megsért egy tiszta bhaktát. A történelemben sok példa volt erre. A nagy misztikus yogī és bölcs, Durvāsā Muni megsértette a kiváló bhaktát, Ambarīṣa Mahārāját, s ezért az Úr Sudarśana cakrája el akarta látni a baját. Annak ellenére, hogy a nagy misztikus egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez könyörgött, az Úr nem bocsátott meg neki. A felszabadulás útját járóknak nagyon kell ügyelniük, nehogy megsértsenek egy tiszta bhaktát.