HU/SB 4.19.40
40. VERS
- kṛtāvabhṛtha-snānāya
- pṛthave bhūri-karmaṇe
- varān dadus te varadā
- ye tad-barhiṣi tarpitāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṛta—bemutatva; avabhṛtha-snānāya—megfürödve az áldozat után; pṛthave—Pṛthu királynak; bhūri-karmaṇe—sok hőstettéről híres; varān—áldásokat; daduḥ—adtak; te—mindegyikük; vara-dāḥ—a félistenek, az áldásadók; ye—akik; tat-barhiṣi—az ilyen yajña bemutatásakor; tarpitāḥ—megelégedtek.
FORDÍTÁS
Pṛthu király aztán a yajña elvégzése után a szokásoknak megfelelően fürdőt vett. A félistenek, akik nagyon elégedettek voltak dicső tetteivel, valamennyien megáldották őt.
MAGYARÁZAT
Legfelsőbb Személyisége, az Úr Viṣṇu elégedettségét szolgálja. A félisteneket az áldozatok automatikusan nagyon elégedetté teszik, ezért megáldják a yajña végrehajtóit. Ha a fa gyökerét öntözzük, az ágak, a törzs, a virágok és a levelek is mind jóllaknak. Éppen így amikor valaki táplálékot ad a gyomornak, akkor a test minden tagja újjáéled. Így van ez akkor is, amikor valaki az Úr Viṣṇut teszi elégedetté a yajña bemutatásával: egyúttal örömet okoz a félisteneknek is, akik cserében felkínálják áldásaikat a bhaktáknak. Egy tiszta bhakta ezért nem kér áldást közvetlenül a félistenektől. Egyetlen kötelessége az, hogy szolgálja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s így soha sincs szüksége arra, amit a félistenek adnak.