HU/SB 5.10.22
22. VERS
- sthāly-agni-tāpāt payaso ’bhitāpas
- tat-tāpatas taṇḍula-garbha-randhiḥ
- dehendriyāsvāśaya-sannikarṣāt
- tat-saṁsṛtiḥ puruṣasyānurodhāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sthāli—a főzőedényen; agni-tāpāt—a tűz heve miatt; payasaḥ—a tej, amit az edénybe öntünk; abhitāpaḥ—felforrósodik; tat-tāpataḥ—mivel a tej felforrósodik; taṇḍula-garbha-randhiḥ—a tejben a rizs közepe megfő; deha-indriya-asvāśaya—a test érzékei; sannikarṣāt—a velük való kapcsolatból; tat-saṁsṛtiḥ—a fáradtság és a többi szenvedés tapasztalása; puruṣasya—a léleknek; anurodhāt—attól, hogy a testhez, az érzékekhez és az elméhez való túlzott ragaszkodása miatt elfogadja.
FORDÍTÁS
Rahūgaṇa király folytatta: Kedves uram! Azt mondtad, hogy az olyan megjelölések, hogy a test kövér vagy sovány, nem a lélek jellemzői. Ez a kijelentés helytelen, mert a lélek kétségtelenül érzékeli a megjelöléseket, például a fájdalmat és az örömöt. Ha egy edényben tejet és rizst teszünk a tűzre, a tej és a rizs egymás után magától felmelegszik. Ugyanígy a testet érő fájdalom és öröm szintén hat az érzékekre, az elmére és a lélekre. A lélek nem válhat meg teljesen ettől a feltételekhez kötöttségtől.
MAGYARÁZAT
Rahūgaṇa Mahārāja érvei gyakorlati szempontból helyesek, de a testi felfogás iránti ragaszkodásból származnak. Mondhatjuk, hogy az az ember, aki az autójában ül, egyértelműen nem azonos az autójával, de ha az autó megsérül, akkor az autó tulajdonosa amiatt, hogy túlságosan ragaszkodik az autóhoz, fájdalmat érez. Valójában az autó sérülésének semmi köze az autó tulajdonosához, de mivel a tulajdonos azonosul az autó érdekeivel, érzi a vele kapcsolatos örömet és fájdalmat. Ezt a feltételekhez kötött állapotot elkerülheti, ha megszabadul az autóhoz fűződő ragaszkodástól. Akkor nem érez majd örömet, illetve fájdalmat, ha az autó megsérül vagy bármi történik vele. A léleknek hasonló módon nincs köze a testhez vagy az érzékekhez, de az élőlény tudatlansága miatt a testével azonosítja magát, és a testi öröm és fájdalom miatt örömet és fájdalmat érez.