HU/SB 7.3.32
32. VERS
- tvattaḥ paraṁ nāparam apy anejad
- ejac ca kiñcid vyatiriktam asti
- vidyāḥ kalās te tanavaś ca sarvā
- hiraṇyagarbho ’si bṛhat tri-pṛṣṭhaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tvattaḥ—tőled; param—magasabb rendű; na—nem; aparam—alacsonyabb rendű; api—még; anejat—nem mozgó; ejat—mozgó; ca—és; kiñcit—bármi; vyatiriktam—különálló; asti—van; vidyāḥ—tudás; kalāḥ—részei; te—tiéd; tanavaḥ—a test vonásai; ca—és; sarvāḥ—mind; hiraṇya-garbhaḥ—aki a hasában tartja az univerzumot; asi—te vagy; bṛhat—nagyobb a legnagyobbnál; tri-pṛṣṭhaḥ—transzcendentális az anyagi természet három kötőerejéhez képest.
FORDÍTÁS
Semmi sem független Tőled, legyen magasabb vagy alacsonyabb rendű, álló vagy mozgó. A védikus írásokból, például az Upaniṣadokból, valamint az eredeti védikus tudomány valamennyi alágából származó tudás alkotja külső testedet. Hiraṇyagarbha vagy, az univerzum kútfeje, mégis legfelsőbb irányítóként transzcendentálisan az anyagi világ fölött állsz, amelyet az anyagi természet három kötőereje alkot.
MAGYARÁZAT
A param szó jelentése „legfelsőbb ok”, az aparam szóé pedig „okozat”. A legfelsőbb ok az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az okozat pedig az anyagi természet. A mozgó és mozdulatlan élőlényeket egyaránt a védikus utasítások irányítják a művészetben és a tudományban, ezért valamennyien a Felsőlélekként középpontban álló Istenség Legfelsőbb Személyisége külső energiájának a kiáradásai. A brahmāṇḍák, az univerzumok a Legfelsőbb Úr egy lélegzetvételének időtartamáig léteznek (yasyaika-niśvasita-kālam athāvalambya jīvanti loma-vilajā jagad-aṇḍa-nāthāḥ), így szintén az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Mahā-Viṣṇu méhében vannak. Semmi sem független tehát a Legfelsőbb Úrtól. Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia.