HU/SB 7.8.13

Revision as of 07:44, 5 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

so ’haṁ vikatthamānasya
śiraḥ kāyād dharāmi te
gopāyeta haris tvādya
yas te śaraṇam īpsitam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő; aham—én; vikatthamānasya—aki ilyen ostobaságot beszélsz; śiraḥ—a fej; kāyāt—a testtől; harāmi—elveszem; te—tiéd; gopāyeta—védjen meg; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; tvā—téged; adya—most; yaḥ—Ő, aki; te—tiéd; śaraṇam—védelmező; īpsitam—vágyott.


FORDÍTÁS

Oly sok ostobaságot beszélsz, hogy most a fejedet veszem! Hadd lássam, hogyan jön majd imádott Istened, hogy megoltalmazzon! Látni akarom!


MAGYARÁZAT

A démonok azt gondolják, hogy a bhakták Istene csupán a képzelet szüleménye. Azt hiszik, hogy nincs Isten, s hogy az Isten iránti odaadás úgynevezett vallásos érzülete nem más, mint valamiféle kábítószer, egyfajta illúzió, mint amit az LSD vagy az ópium nyújt. Hiraṇyakaśipu nem hitt Prahlāda Mahārājának, amikor Prahlāda azt állította, hogy az ő Ura mindenhol jelen van. A démonokra jellemző módon meg volt győződve róla, hogy nincs Isten, és hogy senki sem tudja megvédeni Prahlādát, ezért hát felbátorodott, hogy megölje fiát. Visszautasította azt a gondolatot, hogy a Legfelsőbb Úr mindig védelmet nyújt a bhaktájának.