HU/SB 7.10.9

Revision as of 08:44, 14 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

vimuñcati yadā kāmān
mānavo manasi sthitān
tarhy eva puṇḍarīkākṣa
bhagavattvāya kalpate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vimuñcati—feladja; yadā—bármikor; kāmān—minden anyagi vágy; mānavaḥ—emberi társadalom; manasi—az elmében; sthitān—abban a helyzetben; tarhi—csak akkor; eva—valójában; puṇḍarīka-akṣa—ó, lótuszszemű Úr; bhagavattvāya—ugyanolyan gazdagnak lenni, mint az Úr; kalpate—alkalmassá válik.


FORDÍTÁS

Ó, Uram! Amikor az emberi lény képes lemondani minden anyagi vágyról az elméjében, alkalmassá válik arra, hogy olyan gazdagsággal és kincsekkel rendelkezzen, mint Te.


MAGYARÁZAT

Az ateisták néha elítélik a bhaktákat, s azt mondják nekik: „Ha te nem akarsz semmilyen áldást az Úrtól, s ha az Úr szolgája éppen olyan gazdag, mint az Úr Maga, akkor miért kéred azt az áldást, hogy az Úr szolgája lehess?” Śrīdhara Svāmī megjegyzi: bhagavattvāya bhagavat-samān aiśvaryāya. A bhagavattva, vagyis az, hogy valaki olyanná válik, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, nem azt jelenti, hogy eggyé vagy egyenlővé válik Vele, noha a lelki világban a szolga ugyanolyan gazdag, mint a mester. Az Urat a szolgája mint szolga, barát, apa, anya vagy szerető szolgálja, s ők mind ugyanolyan kincsekkel rendelkeznek, mint az Úr. Ez acintya-bhedābheda-tattva. A mester és a szolga különböznek egymástól, kincseiket tekintve mégis egyenlőek. Ez a jelentése annak, hogy a lélek különbözik a Legfelsőbb Úrtól, ugyanakkor azonban azonos is Vele.