HU/SB 9.9.29

Revision as of 08:42, 4 November 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

eṣa hi brāhmaṇo vidvāṁs
tapaḥ-śīla-guṇānvitaḥ
ārirādhayiṣur brahma
mahā-puruṣa-saṁjñitam
sarva-bhūtātma-bhāvena
bhūteṣv antarhitaṁ guṇaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

eṣaḥ—ez; hi—valójában; brāhmaṇaḥ—egy képzett brāhmaṇa; vidvān—ismeri a Védák tudományát; tapaḥ—lemondás; śīla—jó viselkedés; guṇa-anvitaḥ—minden jó tulajdonsággal megáldott; ārirādhayiṣuḥ—arra vágyva, hogy imádja; brahma—a Legfelsőbb Brahman; mahā-puruṣa—a Legfelsőbb Személy, Kṛṣṇa; saṁjñitam—úgy ismert; sarva-bhūta—minden élőlénynek; ātma-bhāvena—mint a Felsőlélek; bhūteṣu—minden élőlényben; antarhitam—a szív mélyén; guṇaiḥ—tulajdonságokkal.


FORDÍTÁS

Művelt, rendkívül képzett brāhmaṇa ő, aki lemondásokat végez, és nagyon szeretné imádni a Legfelsőbb Urat, a Felsőlelket, aki minden élőlény szívének mélyén ott él.


MAGYARÁZAT

A brāhmaṇa felesége nem egy olyan brāhmaṇának tekintette a férjét, aki csupán a felszínen az, s akit pusztán azért neveznek így, mert brāhmaṇa családban született. Ez a brāhmaṇa valóban rendelkezett a brahminikus jellemvonásokkal. Yasya yal lakṣaṇaṁ proktam (SB 7.11.35). A brāhmaṇa jellemzőit a śāstra meghatározza:

śamo damas tapaḥ śaucaṁ
kṣāntir ārjavam eva ca
jñānaṁ vijñānam āstikyaṁ
brahma-karma svabhāvajam

„A brāhmaṇák munkáját az alábbi, természetükből adódó tulajdonságok jellemzik: nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság.” (BG 18.42) Egy brāhmaṇának nemcsak képzettnek kell lennie, de igazi brāhmaṇához illő tetteket is kell végeznie. Pusztán képzettnek lennie nem elegendő; a brāhmaṇa kötelességeinek is eleget kell tennie. Egy brāhmaṇának az a kötelessége, hogy ismerje a paraṁ brahmát, Kṛṣṇát (paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān). Mivel ez a brāhmaṇa valóban képzett volt, és brahminikus tetteket (brahma-karmát) végzett, meggyilkolni őt súlyos bűn lett volna. A brāhmaṇa felesége ezért azt kérte, hogy a király ne ölje meg a férjét.