HU/SB 10.11.2
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
2. VERS
- bhūmyāṁ nipatitau tatra
- dadṛśur yamalārjunau
- babhramus tad avijñāya
- lakṣyaṁ patana-kāraṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhūmyām—a földön; nipatitau—ami kidőlt; tatra—ott; dadṛśuḥ—mindannyian látták; yamala-arjunau—az iker arjuna fák; babhramuḥ—zavarba jöttek; tat—azt; avijñāya—de nem tudtak utánajárni; lakṣyam—noha saját szemükkel látták, hogy a fák kidőltek; patana-kāraṇam—kidőlésük okát (hogyan történt ez ilyen hirtelen?).
FORDÍTÁS
Ott aztán a földön meglátták a kidőlt yamala-arjuna fákat, de zavarba jöttek, mert bár saját szemükkel látták, hogy a fák kidőltek, nem tudtak rájönni, hogyan történhetett.
MAGYARÁZAT
A körülményeket végiggondolva: vajon Kṛṣṇa tette ezt? Ott állt azon a helyen, és pajtásai azt mondták, Ő volt az. Tényleg Kṛṣṇa műve volt, vagy csupán mese az egész? Mindez valóban zavarba ejtő volt.