HU/SB 10.11.45
45. VERS
- tau vatsa-pālakau bhūtvā
- sarva-lokaika-pālakau
- saprātar-āśau go-vatsāṁś
- cārayantau viceratuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tau—Kṛṣṇa és Balarāma; vatsa-pālakau—mintha a borjakkal törődnének; bhūtvā—így váltak; sarva-loka-eka-pālakau—noha Ők gondoskodnak minden élőlényről szerte az univerzumban; sa-prātaḥ-āśau—befejezve a reggelit; go-vatsān—mind a borjakat; cārayantau—őrizték; viceratuḥ—bejárták.
FORDÍTÁS
A démon megölése után Kṛṣṇa és Balarāma befejezték reggelijüket, és a borjakat őrizve az egész környéket bebarangolták. Kṛṣṇa és Balarāma, az Istenség Legfelsőbb Személyiségei, akik az egész teremtésről gondoskodnak, most úgy vigyáztak a borjakra, mintha tehénpásztorfiúk lennének.
MAGYARÁZAT
Paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām. Kṛṣṇa mindennapi feladata itt az anyagi világban az volt, hogy megölje a duṣkṛtīket, ez azonban nem akadályozta Őt mindennapi kedvteléseiben, hiszen a démonok elpusztítása megszokott dolog volt Számára. Miközben a borjakat terelgette a Yamunā folyó partján, mindennap előfordult két vagy három ilyen eset, és annak ellenére, hogy ezek komoly incidensek voltak, úgy tűnt, Számára hétköznapi eseménynek számított, amikor egymás után ölte meg a démonokat.