HU/SB 1.3.5
5. VERS
- etan nānāvatārāṇāṁ
- nidhānaṁ bījam avyayam
- yasyāṁśāṁśena sṛjyante
- deva-tiryaṅ-narādayaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etat—ez (a forma); nānā—változatos; avatārāṇām—az inkarnációk; nidhānam—forrása; bījam—mag; avyayam—elpusztíthatatlan; yasya—akinek; aṁśa—teljes része; aṁśena—a teljes rész része; sṛjyante—teremt; deva—félistenek; tiryak—állatok; nara-ādayaḥ—emberi lények és mások.
FORDÍTÁS
Ez a forma [a puruṣa második megnyilvánulása] a forrása és elpusztíthatatlan magja az univerzumban megjelenő különféle inkarnációknak. E forma részeiből és részecskéiből jönnek létre az élőlények — a félistenek, az emberek és a többi élőlény.
MAGYARÁZAT
A puruṣa, miután megszámlálhatatlan univerzumot teremtett a mahat-tattvában, mindegyikbe belehatolt mint a második puruṣa, Garbhodakaśāyī Viṣṇu. Amikor látta, hogy az univerzumban csupán az űr és a sötétség uralkodik, pihenésre alkalmas hely nélkül, félig feltöltötte az univerzumot az izzadságából származó vízzel, s ráfeküdt erre a vízre. Ezt a vizet hívják Garbhodakának. Aztán köldökéből kihajtott egy lótuszvirág szára, a virág szirmain pedig világra jött Brahmā, az univerzum tervezésének mestermérnöke. Brahmā lett az univerzum tervezője, az Úr pedig Viṣṇuként Maga vállalta az univerzum fenntartását. Brahmā a prakṛti rajoguṇájából származik, vagyis a természet szenvedély-kötőerejéből, Viṣṇu pedig a jóság minőségének Ura lett. Viṣṇu, mivel fölötte áll az összes kötőerőnek, mindig mentes az anyagi vonzódástól. Erről már korábban is beszéltünk. Brahmātól származik Rudra (Śiva), aki a tudatlanság, azaz a sötétség kötőerejéért felelős. Az Úr akaratából ő pusztítja el az egész teremtést. Ezért Brahmā, Viṣṇu és Śiva mindhárman Garbhodakaśāyī Viṣṇu inkarnációi. Brahmāból más félistenek — Dakṣa, Marīci, Manu és mások — öltenek testet, hogy élőlényekkel népesítsék be az univerzumot. Garbhodakaśāyī Viṣṇut a Védákban a Garbha-stuti himnuszai dicsőítik, amelynek elején leírást találunk az Úrról, akinek ezernyi feje van. Garbhodakaśāyī Viṣṇu az univerzum Ura, s bár úgy tűnik, hogy az univerzumon belül fekszik, Ő mindig transzcendentális. Ezt szintén elmagyaráztuk már. Az a Viṣṇu, aki Garbhodakaśāyī Viṣṇu teljes része, az univerzumban minden élet Felsőlelke, s úgy ismerik, mint az univerzum fenntartója, Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. Így érthetjük meg az eredeti puruṣa három formáját. Az univerzumban minden inkarnáció Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu kiáradása.
A különböző korszakokban más és más inkarnációk jelennek meg, végtelen számban. Vannak közöttük kiemelkedőbbek, például Matsya, Kūrma, Varāha, Rāma, Nṛsiṁha, Vāmana és sokan mások. Ezeket az inkarnációkat līlā inkarnációknak hívják. Rajtuk kívül vannak minőség-inkarnációk — Brahmā, Viṣṇu és Śiva (vagy Rudra) —, akik az anyagi természet kötőerőiért felelősek.
Az Úr Viṣṇu nem különbözik az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől. Az Úr Śiva határhelyzetben van az Istenség Személyisége és az élőlények, a jīvák között. Brahmā mindig jīva-tattva. A legjámborabb élőlényt, az Úr legkiválóbb bhaktáját az Úr felhatalmazta azzal a képességgel, hogy teremthessen — őt nevezik Brahmānak. Hatalma olyan, mint a drágaköveken és ékszereken visszatükröződő nap ereje. Amikor nincs olyan élőlény, aki Brahmā helyzetét elfoglalhatná, az Úr Maga válik Brahmāvá s vállalja el e posztot.
Az Úr Śiva nem közönséges élőlény. Ő az Úr teljes része, de mivel közvetlen kapcsolatban áll az anyagi természettel, nincs teljes mértékig ugyanabban a transzcendentális helyzetben, mint az Úr Viṣṇu. A különbség olyan, mint a különbség a tej és a túró között. A túró nem más, mint tej, mégsem lehet tej helyett használni.
A következő inkarnációk a Manuk. Brahmā életének egy napja alatt (amely a mi napévünkkel számolva négymillió-háromszázezerszer ezer év) tizennégy Manu jelenik meg. Brahmā egy hónapjában tehát négyszázhúsz, egy évében pedig ötezer-negyven Manu van. Brahmā — az ő időszámítása alapján — száz évig él, ezért életében 5 040 x 100, azaz 504 000 Manu élete ér véget. A számtalan univerzum mindegyikében van egy-egy Brahmā, s mindannyian a puruṣa lélegzetvételnyi ideje alatt teremtődnek meg és pusztulnak el. Elképzelhetjük tehát, hány millió Manu kel életre a puruṣa egy lélegzetvétele alatt.
A kiemelkedő Manuk ebben az univerzumban a következők: Yajña mint Svāyambhuva Manu, Vibhu mint Svārociṣa Manu, Satyasena mint Uttama Manu, Hari mint Tāmasa Manu, Vaikuṇṭha mint Raivata Manu, Ajita mint Cākṣuṣa Manu, Vāmana mint Vaivasvata Manu (jelenleg Vaivasvata Manu korában vagyunk), Sārvabhauma mint Sāvarṇi Manu, Ṛṣabha mint Dakṣa-sāvarṇi Manu, Viṣvaksena mint Brahma-sāvarṇi Manu, Dharmasetu mint Dharma-sāvarṇi Manu, Sudhāmā mint Rudra-sāvarṇi Manu, Yogeśvara mint Deva-sāvarṇi Manu és Bṛhadbhānu mint Indra-sāvarṇi Manu. Ez a neve a tizennégy Manunak a 4 300 000 000 napév alatt, amint azt az előbb leírtuk.
Mellettük vannak a yugāvatārák, a korszakok inkarnációi. A yugákat Satya-yugának, Tretā-yugának, Dvāpara-yugának és Kali-yugának nevezik. Minden yuga inkarnációjának más színe van. Ezek a színek a fehér, a vörös, a fekete és a sárga. A Dvāpara-yugában az Úr Kṛṣṇa jelent meg, fekete színben, a Kali-yugában pedig az Úr Caitanya, sárgában.
A kinyilatkoztatott írások az Úr minden inkarnációjáról említést tesznek. Egyetlen szélhámos sem válhat inkarnációvá, mert az inkarnációkat a śāstrák megemlítik. Egy inkarnáció sohasem állítja magáról, hogy ő inkarnáció, hanem a nagy bölcsek jelentik ezt ki a kinyilatkoztatott írásokban leírt jelek alapján. A kinyilatkoztatott írások az inkarnáció külső jegyeiről és sajátos küldetéséről beszélnek, amelyet végrehajt.
A közvetlen inkarnációk mellett számtalan felhatalmazott inkarnáció is létezik. Ezekről szintén írnak a kinyilatkoztatott írások. Vannak közöttük közvetve és közvetlenül felhatalmazott inkarnációk. Amikor közvetlenül kapták a felhatalmazást, akkor inkarnációknak, amikor pedig közvetve, akkor vibhūtiknak nevezik őket. Közvetlenül felhatalmazott inkarnációk a Kumārák, Nārada, Pṛthu, Śeṣa, Ananta és mások. Ami a közvetett inkarnációkat illeti, a Bhagavad-gītā Vibhūti-yoga fejezete részletes leírást ad róluk. Mindezen különböző inkarnációk forrása Garbhodakaśāyī Viṣṇu.