HU/SB 1.5.9

Revision as of 20:56, 20 January 2019 by Gyorgyi (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

yathā dharmādayaś cārthā
muni-varyānukīrtitāḥ
na tathā vāsudevasya
mahimā hy anuvarṇitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yathā  —  amennyire; dharma-ādayaḥ  —  a vallásos viselkedés mind a négy elve; ca  —  és; arthāḥ  —  célok; muni-varya  —  általad, a nagy bölcs által; anukīrtitāḥ  —  újra leírt; na  —  nem; tathā  —  ily módon; vāsudevasya  —  az Istenség Személyiségének, Śrī Kṛṣṇának; mahimā  —  a dicsősége; hi  —  bizonyára; anuvarṇitaḥ  —  így állandóan írt róla.


FORDÍTÁS

Óh, nagy bölcs! Részletesen leírtad a vallásos cselekedetekkel kezdődő négy elvet, ám az Istenség Személyisége, Vāsudeva dicsőségéről nem beszéltél.


MAGYARÁZAT

Śrī Nārada azonnal kimondta a pontos diagnózist: Vyāsadeva elégedetlenségének alapvető oka az, hogy a különféle Purāṇák összeállítása során szándékosan kerülte az Úr dicsőítését. Írt az Úr (Śrī Kṛṣṇa) dicsőségéről, de nem annyit, mint amennyit a vallásosságról, a gazdasági fejlődésről, az érzékkielégítésről és a felszabadulásról. Ez a négy dolog messze alacsonyabb rendű az Úr odaadó szolgálatánál. Śrī Vyāsadeva hiteles szaktekintély lévén tisztában volt ezzel a különbséggel. Ahelyett azonban, hogy jobban kihangsúlyozta volna az Úrnak végzett odaadó szolgálatot, amely magasztosabb elfoglaltság, értékes idejét többé-kevésbé elvesztegette, s így erőt vett rajta az elkeseredés. Megérthetjük ebből, hogy senki sem lehet alapvetően boldog, ha nem mélyed el az Úr odaadó szolgálatában. Erről a tényről a Bhagavad-gītā világosan említést tesz.

A felszabadulás után, amely az utolsó lépcsőfok a vallásosság és a többi gyakorlat folyamatának végzésében, az ember elmerül a tiszta odaadó szolgálatban. Ezt nevezik az önmegvalósítás szintjének, vagyis brahma-bhūta szintnek. A brahma-bhūta szint elérése után az ember elégedetté válik. Az elégedettség azonban a transzcendentális boldogságnak csupán a kezdete. Az embernek fejlődése érdekében semlegességet és egyenlő szemléletet kell elérnie a relatív világban, s a nyugalom e szintjén túljutva megszilárdulhat az Úr transzcendentális szerető szolgálatában. Ezt az utasítást adja az Istenség Személyisége a Bhagavad-gītāban. A brahma-bhūta állapot fenntartása érdekében, s hogy növelni tudja a transzcendentális megvalósítás mértékét, Nārada végül azt tanácsolja Vyāsadevának, hogy lelkesen, újra és újra írjon az odaadó szolgálat útjáról. Ez kigyógyítja majd csüggedéséből.