HU/SB 1.14.42
42. VERS
- kaccit tvaṁ nāgamo ’gamyāṁ
- gamyāṁ vāsat-kṛtāṁ striyam
- parājito vātha bhavān
- nottamair nāsamaiḥ pathi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kaccit—vajon; tvam—te magad; na—nem; agamaḥ—kapcsolatba kerültél; agamyām—kifogásolható; gamyām—elfogadható; vā—vagy; asat-kṛtām—nem megfelelően bánt; striyam—egy nő; parājitaḥ—legyőzve; vā—vagy; atha—mindezek után; bhavān—te magad; na—sem; uttamaiḥ—felsőbb erővel; na—nem; asamaiḥ—egyenrangúakkal; pathi—az úton.
FORDÍTÁS
Talán olyan nővel kerültél kapcsolatba, akinek jelleme kifogásolható? Vagy nem bántál illendően egy hölggyel, aki megérdemelte volna? Vagy talán utad során olyasvalaki győzött le, aki nálad alacsonyabb rangú vagy egyenlő veled?
MAGYARÁZAT
Ebből a versből kiderül, hogy a Pāṇḍavák idejében a nők és férfiak közötti szabad kapcsolat csak bizonyos körülmények között volt megengedett. A magasabb kasztba, vagyis a brāhmaṇák és a kṣatriyák kasztjába tartozó férfiak a vaiśya vagy a śūdra közösségből is választhattak feleséget, de egy alacsonyabb kasztból származó férfi nem érintkezhetett egy magasabb kasztba tartozó nővel. Még a kṣatriyák sem kerülhettek kapcsolatba egy brāhmaṇa származású nővel. A brāhmaṇa feleségét a hét anya (az ember saját anyja, a lelki tanítómester vagy tanító felesége, a brāhmaṇa felesége, a király felesége, a tehén, a dajka és a föld) egyikének tekintették. A férfi és nő közötti viszonyt uttamának és adhamának nevezték. A brāhmaṇa férfi és a kṣatriya nő kapcsolata uttama, míg a kṣatriya férfi és a brāhmaṇa nő kapcsolata adhama, ezért elítélendő. Ha egy nő kapcsolatba akar kerülni egy férfival, azt sohasem szabad visszautasítani, ugyanakkor azonban a fent említett megítélést is tekintetbe kell venni. Bhīmát Hiḍimbī környékezte meg, aki még a śūdráknál is alacsonyabb rendű közösségből származott. Yayāti visszautasította, hogy feleségül vegye Śukrācārya lányát, mert Śukrācārya brāhmaṇa volt. Vyāsadeva, egy brāhmaṇa nemzette Pāṇḍut és Dhṛtarāṣṭrát. Satyavatī egy halász lánya volt, de Parāśara, a nagy brāhmaṇa nemzette neki a nagy Vyāsadevát. Sok példa van tehát nők és férfiak kapcsolatára, de az említett esetek a legkevésbé sem elítélendő kapcsolatok, és nem származott belőlük semmi rossz. A nők és a férfiak közötti kapcsolat természetes, ám a szabályok szerint kell létrejönnie, hogy ne okozzon zavart a társadalomban, s ne növelje a nemkívánatos, haszontalan népességet sem, nyugtalanságot eredményezve a világban.
Egy kṣatriya számára nincs szörnyűbb annál, mint amikor egy nála gyengébb vagy egy vele egyenrangú legyőzi. Ha legyőzik, csakis egy erősebbtől szenvedhet vereséget. Arjunát Bhīṣmadeva győzte le, s az Úr Kṛṣṇa volt az, aki megmentette a veszedelemtől. Ez nem bántotta Arjunát, hiszen Bhīṣmadeva messze Arjuna fölött állt korát, tekintélyét és erejét tekintve egyaránt. Karṇa azonban egyenrangú ellenfél volt, ezért Arjuna igazán bajba került, amikor vele küzdött. Arjuna érezte ezt, ezért csellel ölte meg Karṇát. Ez a kṣatriyák élete. Yudhiṣṭhira Mahārāja arról kérdezte fivérét, vajon valami szerencsétlenség történt-e a Dvārakāból hazafelé vezető úton.