HU/Prabhupada 0403 - Magyarázat a Vibhavari Sesához
Rāmaként, amikor megjelent az Úr Rāmacandraként, megölte Rāvaṇát, rāvāṇāntakara. Mākhana-taskara, Vṛndāvana-ban vajtolvajként ismerik. Gyermekkori kedvteléseiben vajat lopott a gopīk edényeiből. Nagy élvezettel játszott így, ezért hívják mākhana-taskarának, mākhanacorának is. Gopī-jana-vastra-hari, amikor a gopīk fürödtek, ellopta a ruháikat. Ez nagyon belsőséges kedvtelés. Valójában a gopīk Kṛṣṇát akarták. Imádkoztak Kātyāyani-devīhez, Kātyāyani Istennőhöz, mert Kṛṣṇa minden vele egyidős lány számára vonzó volt, ezért a gopīk a férjüknek akarták Őt. Szóval ránézésre Kṛṣṇa egy idős volt velük, hogyan lehetne akkor az összes gopī férje? Mégis elfogadta őket. Mivel a gopīk Kṛṣṇa feleségei akartak lenni, ezért elfogadta a kérésüket. Hogy megmutassa nekik a kegyét, ellopta a ruháikat, mivel csak a férj viheti el a feleség ruháit. Más nem. Tehát ez volt vele a célja, de az emberek ezt nem értik. Ezért a Kṛṣṇa-lilákat (kedvteléseket) egy megvalósított lélektől kell hallani, vagy ezeket a történeteket el kell kerülni. Különben félreértjük, hogy Kṛṣṇa miért vitte el a ruhákat, és azt gondolhatjuk, hogy nagyon rossz természetű volt, nőcsábász, vagy hasonló. De nem erről van szó. Ő a Legfelsőbb Úr. Aki minden bhaktája vágyát teljesíti. Szóval Kṛṣṇát nem az érdekelte, hogy a gopīkat meztelenül lássa, hanem, mivel a feleségei akartak lenni, teljesítette a vágyaikat. Ez egy jelzés volt: "Igen, a férjetek vagyok, elvittem a ruháitokat. Most vigyétek a ruháitokat és térjetek haza." Ezért gopī-jana-vastra-hariként is ismerik Őt. Brajera rākhāla, gopa-vṛnda-pāla, citta-hārī vaṁśī-dhārī. Brajera-rākhāla, a Vṛndāvanai tehénpásztor fiú, és gopa-vṛnda-pāla, az volt a célja, hogy elégedetté tegye a tehénpásztorokat, beleértve az apját, nagybátyját, akik mind teheneket tartottak; a kedvükre akart tenni. Ezért nevezik, gopa-vṛnda-pāla-nak. Citta-hārī vaṁśī-dhārī, és amikor a fuvoláján játszott, az mindenki szívét elragadta, citta-hārī. Mindenki szívét rabul ejtette. Yogīndra-vandana, annak dacára, hogy Kṛṣṇa kis tehénpásztor fiúként játszik Vṛndāvana-ban, ahogy a falusi gyerekek, Ő is viccelődik a barátaival, mégis Ő yogīndra-vandana. A Yogīndra azt jelenti, hogy a legnagyobb jógi, misztikus. Dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ (SB 12.13.1). Yoginaḥ, a misztikusok meditációval kin próbálnak meditálni? Kṛṣṇán. Kṛṣṇát próbálják megtalálni. Hacsak el nem jutnak addig a szintig, hogy az elméjüket teljes mértékben Kṛṣṇára tudják fókuszálni, a jóga elve, a misztikus képesség értelmetlen. Yoginām api sarveṣāṁ mad-gata-antara (BG 6.47). A jógi, a legfejlettebb jógi a szívében mindig Kṛṣṇát látja. Ez a jóga tökéletessége. Ezért Kṛṣṇát yogīndra-vandanának, śrī-nanda-nandanának és braja-jana-bhaya-hārīnak is nevezik. Habár a leghatalmasabb misztikusok imádják, mégis Nanda Maharaja fiaként él Vṛndāvana-ban, és Vṛndāvana lakói biztonságban érzik magukat Kṛṣṇa védelme alatt. Navīna nīrada, rūpa manohara, mohana-vaṁśī-vihārī. Navīna nīrada, a nīrada felhőt jelent, a testszíne olyan, mint a viharfelhőé. Újonan keletkezett felhő, feketés, rūpa. Mégis olyan gyönyörű. Általában a mi világunkban a feketét nem tartjuk szépnek, de mivel Kṛṣṇa teste transzcendentális, még ha fekete is, egyetemesen vonz mindenkit. Rūpa manohara. Mohana-vaṁśī-vihārī, amikor ott áll, és fuvolázik, habár feketés színű a bőre, mégis mindenki számára annyira vonzóvá válik. Yaśodā-nandana, kaṁsa-nisūdana, Yaśodā Anya ünnepelt Fia, Kaṁsa elpusztítója, és nikuñja-rāsa-vilāsī, gyakran táncolt, rasa táncot, nikuñjában, vaṁśī-vaṭa, nikuñja. Kadamba-kānana, rāsa-parāyaṇa, sokféle kadamba fa van. A kadamba olyan fa virága, ami leginkább Vṛndāvana-ban nő, gyönyörű és nagyon illatos, tömör, kerek virág. Kadamba-kānana, a kadamba fák alatt élvezte a rasa táncot. Ānanda-vardhana prema-niketana, phula-śara-yojaka kāma. Felkeltette a gopīk szerelmes vágyait, és növelte a transzcendentális gyönyörüket. Ānanda-vardhana prema-niketana, mert Ő minden gyönyör tárháza. A gopīk gyakran eljöttek Hozzá, hogy élvezetben legyen részük, mert Ő minden gyönyör tárháza. Mint mikor a tóhoz megyünk vízért, ami tele van vízzel, ha valóban boldog életet szeretnénk, akkor ezt minden gyönyör tárházától, Kṛṣṇától kell megkapnunk. Ānanda-vardhana, és ez a gyönyör egyre növekedni fog. Az anyagi élvezet egyre csökken. A dolgokat nem élvezheted sokáig, mert az lecsökken, de a spirituális élvezet, amit minden élvezet tárházából, Kṛṣṇából merítünk, folyamatosan nő. Az élvezetre való képességed növekedni fog, így egyre több és több örömöt kapsz. Ahogy növekszik az élvezetre való képességed, vagy a vágyad, úgy annak beteljesülése is szakadatlan lesz. Határtalan. Phula-śara-yojaka kāma, Ő a transzcendentális szerelemisten. Kupidó növeli az anyagi világ buja vágyait az íjával és nyílvesszőivel. Ehhez hasonlóan a lelki világban Kṛṣṇa a legfelsőbb szerelemisten. A gopīk szerelmes vágyait növelte. Eljöttek hozzá, és mindannyiukban nőttek a vágyak. Egyre nagyobb vágyat éreztek, Kṛṣṇa pedig mindenféle anyagi indítéktól mentesen táplálta ezt. Csak táncoltak, ennyi. Gopāṅganā-gaṇa, citta-vinodana, samasta-guṇa-gaṇa-dhāma. Különösen a gopāṅganākat vonzotta. A gopāṅganāk vraja-dhama táncosai. Gopāṅgaṇa-gaṇa, citta-vinodana, elmerültek Kṛṣṇával kapcsolatos gondolataikban. Annyira vonzotta őket és annyira ragaszkodtak Kṛṣṇához, hogy egy pillanatra sem feledkeztek meg a szívükben jelenlévő formájáról, citta-vinodana, elragadta a gopīk szívét, citta-vinodana. Samasta-guṇa-gaṇa-dhāma, Ő minden transzcendentális tulajdonság tárháza. Yamunā-jīvana, keli-parāyaṇa, mānasa-candra-cakora. Mānasa-candra-cakora, van egy madár, a cakora. Ezt a madarat vonzza a holdfény. Hasonlóan, Kṛṣṇa a Hold a gopīk között, akik mindig Vele törődnek. És Ő Yamunā folyó lelke, mert a Yamunā folyóban játszott kiskorában. Nāma-sudhā-rasa, gāo kṛṣṇa-yaśa, rākho vacana. Bhaktivinoda Ṭhākura tehát mindenkit erre kér: "Énekeljétek az Úr neveit, engem pedig mentsetek meg." Rākho vacana mano: "Kedves elmém, kérlek hallgass a szavamra. Ne utasíts el, folytasd Kṛṣṇa összes szent neve éneklését."