HU/SB 3.26.34
34. VERS
- bhūtānāṁ chidra-dātṛtvaṁ
- bahir antaram eva ca
- prāṇendriyātma-dhiṣṇyatvaṁ
- nabhaso vṛtti-lakṣaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhūtānām—az összes élőlénynek; chidra-dātṛtvam—helyet ad; bahiḥ—külső; antaram—belső; eva—szintén; ca—és; prāṇa—az életlevegőnek; indriya—az érzékek; ātma—és az elme; dhiṣṇyatvam—lévén a cselekedetek mezeje; nabhasaḥ—az éteri elemnek; vṛtti—cselekedetek; lakṣaṇam—jellemzők.
FORDÍTÁS
Az éteri elem működése és jellemzői abban nyilvánulnak meg, hogy helyet ad valamennyi élőlény külső és belső létének, azaz biztosítja az életlevegő, az érzékek és az elme működésének terét.
MAGYARÁZAT
Az elme, az érzékek és az életerő, vagyis az élőlény rendelkeznek formákkal, bár puszta szemmel ezt nem láthatjuk. A forma finom megnyilvánulásában van jelen az éterben, belül a testben pedig az erekként és az életlevegő keringéseként érzékeljük. Kívül az érzéktárgyak láthatatlan formában léteznek. A láthatatlan érzéktárgyak teremtik meg az éteri elem külső működését, míg belső működése az életlevegő és a vér keringése. A modern tudomány a televíziós átvitellel — ami az éter segítségével formákat illetve képeket képes egyik helyről a másikra juttatni — bizonyította, hogy az éterben léteznek finom formák. Mindezt ez a vers nagyon érthetően elmagyarázza. Hatalmas tudományos kutatómunka alapja lehet ez a vers, mert elmagyarázza, hogyan jönnek létre a finom formák az éteri elemből, mi a jellemzőjük, hogyan működnek, s hogyan nyilvánulnak meg a finom formából az érzékelhető elemek: a levegő, a tűz, a víz, a föld. Az elme tevékenysége, azaz a gondolkodás, az érzés és az akarat pszichológiai folyamatai szintén az éteri lét síkján zajlanak. A vers megerősíti a Bhagavad-gītānak azt az állítását is, miszerint a következő születés alapját az az elmeállapot képezi, ami a halál pillanatában fennáll. Amint a szennyeződésnek vagy a finom elemek durva elemmé válásának köszönhetően arra lehetőség nyílik, az elmebeli lét nyomban érzékelhető formává alakul.