HU/SB 4.8.14
Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - NYOLCADIK FEJEZET: Dhruva Mahārāja elhagyja otthonát, és az erdőbe vonul
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
14. VERS
- maitreya uvāca
- mātuḥ sapatnyāḥ sa durukti-viddhaḥ
- śvasan ruṣā daṇḍa-hato yathāhiḥ
- hitvā miṣantaṁ pitaraṁ sanna-vācaṁ
- jagāma mātuḥ prarudan sakāśam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca—a nagy bölcs, Maitreya mondta; mātuḥ—anyjának; sa-patnyāḥ—a másik feleségnek; saḥ—ő; durukti—éles szavakkal; viddhaḥ—megsértve; śvasan—izgatottan, szaporán lélegezve; ruṣā—dühösen; daṇḍa-hataḥ—megüti egy bot; yathā—amennyire; ahiḥ—egy kígyó; hitvā—feladva; miṣantam—csak nézett; pitaram—apja; sanna-vācam—némán; jagāma—elment; mātuḥ—anyjához; prarudan—sírva; sakāśam—közel.
FORDÍTÁS
A bölcs Maitreya folytatta: Kedves Vidurám! Akár a kígyó, ami lihegni kezd, ha megütik egy bottal, úgy zihált rettentő dühében Dhruva Mahārāja is, akit mostohaanyjának éles szavai bántottak meg. Amikor látta, hogy apja egy szót sem szól, s nem tiltakozik, nyomban elhagyta a palotát, s anyjához futott.