HU/SB 4.14.4
4. VERS
- sa ārūḍha-nṛpa-sthāna
- unnaddho ’ṣṭa-vibhūtibhiḥ
- avamene mahā-bhāgān
- stabdhaḥ sambhāvitaḥ svataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—Vena király; ārūḍha—felült; nṛpa-sthānaḥ—a király trónja; unnaddhaḥ—nagyon büszke; aṣṭa—nyolc; vibhūtibhiḥ—fenség révén; avamene—bántalmazni kezdte; mahā-bhāgān—a nagy személyiségeket; stabdhaḥ—másokkal nem törődő; sambhāvitaḥ—nagynak tekintette; svataḥ—magát.
FORDÍTÁS
Amikor a király a trónra ült, a nyolc fenség birtokában nagy hatalomra tett szert, s ennek következtében túlságosan büszke lett. Áltekintélye miatt hatalmasabbnak vélte magát mindenki másnál, és zaklatni kezdte a nagy személyiségeket.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben nagyon fontos az aṣṭa-vibhūtibhiḥ szó, ami azt jelenti, hogy „a nyolc fenség révén”. Egy királynak rendelkeznie kell a nyolcféle fenséggel, amelyre általában a misztikus yoga gyakorlásával tettek szert a királyok, akiket rājarṣiknek neveztek, olyan királyoknak, akik egyben nagy bölcsek is. A misztikus yoga gyakorlásával egy rājarṣi kisebbé válhatott a legkisebbnél, nagyobbá a legnagyobbnál, és mindent elérhetett, amire csak vágyott. Birodalmat teremthetett, az irányítása alá vonhatott mindenkit, s uralkodhatott bárki fölött. Ilyen fenséges tulajdonságokkal rendelkezett egy király. Vena király azonban nem volt jártas a yogában, királyi rangjára mégis nagyon büszke volt. Nem sokat törődött másokkal, ezért egyre inkább visszaélt hatalmával, és zaklatni kezdte a nagy személyiségeket.