HU/SB 5.17.1

Revision as of 09:06, 27 May 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-śuka uvāca
tatra bhagavataḥ sākṣād yajña-liṅgasya viṣṇor vikramato vāma-pādāṅguṣṭha-nakha-nirbhinnordhvāṇḍa-kaṭāha-vivareṇāntaḥ-praviṣṭā yā bāhya-jala-dhārā tac-caraṇa-paṅkajāvanejanāruṇa-kiñjalkoparañjitākhila-jagad-agha-malāpahopasparśanāmalā sākṣād bhagavat-padīty anupalakṣita-vaco ’bhidhīyamānāti-mahatā kālena yuga-sahasropalakṣaṇena divo mūrdhany avatatāra yat tad viṣṇu-padam āhuḥ.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; tatra—akkor; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége inkarnációjának; sākṣāt—közvetlenül; yajña-liṅgasya—minden áldozat eredményének élvezője; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇunak; vikramataḥ—miközben a másodikat lépte; vāma-pāda—bal lába; aṅguṣṭha—nagy lábujjának; nakha—körmével; nirbhinna—átszúrta; ūrdhva—felső; aṇḍa-kaṭāha—az univerzum burkát (ami hét rétegből áll, földből, vízből, tűzből stb.); vivareṇa—a lyukon keresztül; antaḥ-praviṣṭā—belépett az univerzumba; —ami; bāhya-jala-dhārā—az univerzumon kívüli Okozati-óceánból folyó víz; tat—Neki; caraṇa-paṅkaja—a lótuszlábának; avanejana—megmosva; aruṇa-kiñjalka—a piros porral; uparañjitā—színezett; akhila-jagat—az egész világ; agha-mala—a bűnös cselekedetek; apahā—elpusztítja; upasparśana—aminek az érintése; amalā—teljesen tiszta; sākṣāt—közvetlenül; bhagavat-padī—az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábától ered; iti—így; anupalakṣita—leírta; vacaḥ—névvel; abhidhīyamānā—nevezik; ati-mahatā kālena—hosszú idő után; yuga-sahasra-upalakṣaṇena—ezer korszakból áll; divaḥ—az égnek; mūrdhani—a fején (Dhruvaloka); avatatāra—alászállt; yat—ami; tat—az; viṣṇu-padam—az Úr Viṣṇu lótuszlába; āhuḥ—hívják.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves királyom! Az Úr Viṣṇu, minden áldozat élvezője Vāmanadevaként megjelent Bali Mahārāja arénájában. Bal lábának egy lépésével elérte az univerzum végét, és nagy lábujjának körmével átlyukasztotta annak burkát. Ezen a lyukon az Okozati-óceán tiszta vize a Gangesz folyóként befolyt az univerzumba. A Gangesz csodálatos rózsaszínű, mert vize az Úr lótuszlábát mosta, melyet piros por borít. Transzcendentális vizét megérintve minden élőlény azonnal megtisztíthatja elméjét az anyagi szennyeződéstől, ám a Gangesz ennek ellenére tiszta marad. Közvetlenül érinti az Úr lótuszlábát, mielőtt alászáll ebbe az univerzumba, ezért Viṣṇupadīnak is nevezik. Később más neveket is kapott, például Jāhnavī és Bhāgīrathī. Ezer korszak után a Gangesz vize leszállt Dhruvalokára, az univerzum legfelsőbb bolygójára, ezért Dhruvalokát minden művelt bölcs és tudós Viṣṇupadának hívja [„ami az Úr Viṣṇu lótuszlábán helyezkedik el”].


MAGYARÁZAT

Ebben a versben Śukadeva Gosvāmī a Gangesz folyó dicsőségéről beszél. A Gangesz vizét patita-pāvanīnak nevezik, minden bűnös élőlény felszabadítójának. Bizonyított tény, hogy aki rendszeresen fürdik a Gangeszben, az kívül és belül egyaránt megtisztul. Teste ellenáll majd a különféle betegségeknek, bensőjében pedig lassanként odaadás ébred az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt. Indiában emberek ezrei élnek a Gangesz partján, és amiatt, hogy rendszeresen megfürdenek vizében, kétségtelenül megtisztulnak, lelkileg és anyagilag egyaránt. Sok bölcs dicsőítette imáiban a Gangeszt, köztük Śaṅkarācārya is. India földjére nagy dicsőséget hozott, hogy olyan folyók szelik keresztül, mint a Gangesz, a Yamunā, a Godāvarī, a Kāverī, a Kṛṣṇā és a Narmadā. Mindazok lelki tudata, akik e folyók partvidékén élnek, természetesen kifejlődik. Śrīla Madhvācārya így szól:

vārāhe vāma-pādaṁ tu
tad-anyeṣu tu dakṣiṇam
pādaṁ kalpeṣu bhagavān
ujjahāra trivikramaḥ

Az Úr Vāmana a jobb lábán állva bal lábával ellépett az univerzum határáig, ezért Trivikramaként, a három hőstettet végrehajtó inkarnációként lett híres.