HU/SB 6.14.6

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Citraketu király bánata

SB 6.14.5 - SB 6.14.7

Click here for English

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

6. VERS

vṛtras tu sa kathaṁ pāpaḥ

sarva-lokopatāpanaḥ

itthaṁ dṛḍha-matiḥ kṛṣṇa

āsīt saṅgrāma ulbaṇe

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vṛtraḥ—Vṛtrāsura; tu—de; saḥ—ő; katham—hogyan; pāpaḥ—bár bűnös (mert démoni testet kapott); sarva-loka—mindhárom világnak; upatāpanaḥ—a szenvedés oka; ittham—ilyen; dṛḍha-matiḥ—megingathatatlan értelem; kṛṣṇe—Kṛṣṇában; āsīt—volt; saṅgrāme ulbaṇe—a csata hatalmas, lángoló tüzében.

FORDÍTÁS

Vṛtrāsura örökké a csaták lángoló tüzében égett, s egy hírhedt, bűnös démon volt, aki mindig csak gondot és aggodalmat okozott másoknak. Hogyan válhatott egy ilyen démon ennyire Kṛṣṇa-tudatossá?

MAGYARÁZAT

Olvashattuk, hogy a nārāyaṇa-parāyaṇa, a tiszta bhakta sok-sok millió ember között is nagyon ritka. Parīkṣit Mahārāja ezért csodálkozott, hogy Vṛtrāsura, akinek az volt a célja, hogy gondot és aggodalmat okozzon másoknak, ilyen bhakta volt, még a csatatéren is. Mi volt az oka, hogy Vṛtrāsura ilyen fejlett szinten állt?