HU/SB 6.3.11
11. VERS
- śrī-bādarāyaṇir uvāca
- iti devaḥ sa āpṛṣṭaḥ
- prajā-saṁyamano yamaḥ
- prītaḥ sva-dūtān pratyāha
- smaran pādāmbujaṁ hareḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bādarāyaṇiḥ uvāca—Śukadeva Gosvāmī mondta; iti—így; devaḥ—a félisten; saḥ—ő; āpṛṣṭaḥ—megkérdezve; prajā-saṁyamanaḥ yamaḥ—az Úr Yamarāja, aki az élőlényeket irányítja; prītaḥ—elégedetté válva; sva-dūtān—saját szolgáinak; pratyāha—válaszolt; smaran—emlékezve; pāda-ambujam—a lótuszlábára; hareḥ—Harinak, az Istenség Személyiségének.
FORDÍTÁS
Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt: „Amikor az Úr Yamarājának, az élőlények legfelsőbb irányítójának a szolgái feltették e kérdéseket, Yamarāja nagyon elégedett volt velük, mert Nārāyaṇa szent nevét hallotta tőlük. Az Úr lótuszlábára gondolt, s válaszába kezdett.”
MAGYARÁZAT
Śrīla Yamarāja, aki jámbor és bűnös tetteiknek megfelelően az élőlényeket irányítja, nagyon elégedett volt szolgáival, amiért Nārāyaṇa szent nevét énekelték birodalmában. Yamarājának olyan emberekkel kell foglalkoznia, akik végtelenül bűnösek, és aligha képesek megérteni Nārāyaṇát. Ezért aztán amikor hírvivői kimondták Nārāyaṇa nevét, nagyon örült, hiszen ő is vaiṣṇava.