HU/SB 7.12.7

Revision as of 08:58, 19 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

varjayet pramadā-gāthām
agṛhastho bṛhad-vrataḥ
indriyāṇi pramāthīni
haranty api yater manaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

varjayet—fel kell adnia; pramadā-gāthām—nőkkel beszélni; agṛhasthaḥ—az, aki nem lépett a gṛhastha-āśramába (azaz brahmacārī vagy sannyāsī); bṛhat-vrataḥ—állhatatosan betartani a nőtlenségi fogadalmat; indriyāṇi—az érzékek; pramāthīni—szinte mindig legyőzhetetlen; haranti—elveszik; api—még; yateḥ—a sannyāsīnak; manaḥ—az elméje.


FORDÍTÁS

Egy brahmacārīnak, azaz annak, aki nem lépett a gṛhastha-āśramába [a családi életbe], szigorúan kerülnie kell a beszédet a nőkkel vagy a nőkről, mert az érzékek oly erősek, hogy még egy lemondott rendben élő sannyāsī elméjét is felkavarhatják.


MAGYARÁZAT

A brahmacarya lényegében azt a fogadalmat jelenti, hogy az ember nem házasodik meg, hanem szigorú cölibátusban él (bṛhad-vrata). Egy brahmacārīnak vagy sannyāsīnak kerülnie kell a nőkkel való beszélgetést vagy az olyan írások olvasását, amely férfiak és nők párbeszédét tartalmazza. Az a parancsolat, ami korlátozza a nőkkel való érintkezést, a lelki élet alapelve. Egyetlen védikus írás sem tanácsolja, hogy társuljunk vagy beszélgessünk a nőkkel. Az egész védikus rendszer arra tanít, hogy kerüljük a nemi életet, hogy fokozatosan fejlődhessünk a brahmacaryától a gṛhastháig, a gṛhasthától a vānaprastháig, a vānaprasthától pedig a sannyāsáig, és így lemondhassunk az anyagi élvezetről, amely az eredeti oka annak, hogy az anyagi világhoz vagyunk kötve. A bṛhad-vrata szó arra utal, aki elhatározta, hogy nem házasodik meg, azaz soha életében nem él nemi életet.