HU/SB 7.13.16-17
16-17. VERSEK
- bibharṣi kāyaṁ pīvānaṁ
- sodyamo bhogavān yathā
- vittaṁ caivodyamavatāṁ
- bhogo vittavatām iha
- bhogināṁ khalu deho ’yaṁ
- pīvā bhavati nānyathā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bibharṣi—fenntartasz; kāyam—egy testet; pīvānam—kövéret; sa-udyamaḥ—aki törekszik; bhogavān—aki élvez; yathā—mint; vittam—pénz; ca—szintén; eva—bizonyára; udyama-vatām—azoké, akik csak az anyagi gyarapodással törődnek; bhogaḥ—érzékkielégítés; vitta-vatām—azoké, akik meglehetősen gazdagok; iha—ebben a világban; bhoginām—az élvezőké, a karmīké; khalu—valójában; dehaḥ—test; ayam—ez; pīvā—nagyon kövér; bhavati—válik; na—nem; anyathā—másképp.
FORDÍTÁS
Amikor látta, hogy a szent meglehetősen kövér, így szólt: Kedves uram! Semmit sem teszel a megélhetésedért, mégis olyan erős a tested, mint egy materialista élvhajhászé. Tudom, hogy ha valaki nagyon gazdag és nincs semmi dolga, nagyon meghízik, mert csak eszik, alszik, és nem csinál semmit.
MAGYARÁZAT
Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura nem szerette, ha a tanítványai az idők során nagyon meghíztak. Nagyon aggódott, amikor látta, hogy kövér tanítványai bhogīkká, az érzékek élvezőivé válnak. Ezt a szemléletet most Prahlāda Mahārāja is megerősíti, aki döbbenten látta, hogy a szent az ājagara-vṛttit gyakorolja, s nagyon meghízott. Általában az anyagi világban is azt látjuk, hogy amikor valaki nagyon szegény és sovány, egyre inkább arra törekszik, hogy valamilyen üzlettel vagy más módon pénzhez jusson, s amikor megkapja a pénzt, nagy elégedettséggel az érzékkielégítésbe merül. Az érzékkielégítés kövérré teszi az embert. Ha tehát valaki elhízik, az a lelki fejlődés szempontjából nem egy megnyugtató dolog.