HU/SB 7.15.28
28. VERS
- ṣaḍ-varga-saṁyamaikāntāḥ
- sarvā niyama-codanāḥ
- tad-antā yadi no yogān
- āvaheyuḥ śramāvahāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ṣaṭ-varga—a hat elem, vagyis az öt cselekvő érzék és az elme; saṁyama-ekāntāḥ—a legyőzés végső célja; sarvāḥ—minden ilyen cselekedet; niyama-codanāḥ—a szabályozó elvek, amelyek az érzékek és az elme irányítását szolgálják; tat-antāḥ—az ilyen cselekedetek végső célja; yadi—ha; no—nem; yogān—a pozitív kapcsolat a Legfelsőbbel; āvaheyuḥ—hozzá vezetett; śrama-āvahāḥ—idő- és energiaveszteség.
FORDÍTÁS
A vallásos szertartásoknak, a szabályozó elveknek, a lemondásoknak és a yoga gyakorlásának az a célja, hogy megzabolázzuk az érzékeket és az elmét. De ha valaki annak ellenére, hogy már képes uralkodni az érzékein és az elméjén, nem jut el arra a szintre, hogy a Legfelsőbb Úron meditáljon, minden ilyen tette hiábavaló erőfeszítés csupán.
MAGYARÁZAT
Valaki azt mondhatná, hogy az élet végső célját — azaz a Felsőlélek megvalósítását — a yoga-rendszer gyakorlásával és a védikus elvek szerinti rituális szertartásokkal is el lehet érni, s nincs szükség arra, hogy rendíthetetlen odaadásunk legyen a lelki tanítómester iránt. A valóság azonban az, hogy a yoga gyakorlásával az embernek el kell jutnia arra a szintre, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditáljon. A szentírások kijelentik: dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ (SB 12.13.1). Az, aki meditál, akkor éri el a yoga gyakorlásának tökéletességét, amikor megpillantja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Az ember különféle gyakorlatok segítségével eljuthat addig, hogy uralkodni képes az érzékein, de pusztán az érzékek szabályozása nem vezeti el az embert a valódi végkövetkeztetéshez. Ezzel szemben a lelki tanítómesterbe és az Istenség Legfelsőbb Személyiségébe vetett rendíthetetlen hit révén nemcsak az érzékeit zabolázza meg, hanem megvalósítja a Legfelsőbb Urat is.
- yasya deve parā bhaktir
- yathā deve tathā gurau
- tasyaite kathitā hy arthāḥ
- prakāśante mahātmanaḥ
„Azon nagy lelkek előtt, akiknek rendíthetetlen hitük van az Úrban és a lelki tanítómesterben, a védikus tudás teljes jelentése automatikusan feltárul.” (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23) Ezenkívül az írások kijelentik: tuṣyeyaṁ sarva-bhūtātmā guru-śuśrūṣayā és taranty añjo bhavārṇavam. Pusztán azzal, hogy a lelki tanítómestert szolgálja, az ember átszelheti a tudatlanság óceánját, és hazatérhet, vissza Istenhez. Lassanként tehát eljuthat oda, hogy szemtől szemben láthatja a Legfelsőbb Urat, s az Ő társaságában élvezheti az életet. A yoga végső célja az, hogy kapcsolatba kerüljünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Ha nem jutunk el eddig, akkor úgynevezett yoga-gyakorlataink mind hiábavalóak voltak.