HU/SB 7.15.78
78. VERS
- śrī-śuka uvāca
- iti devarṣiṇā proktaṁ
- niśamya bharatarṣabhaḥ
- pūjayām āsa suprītaḥ
- kṛṣṇaṁ ca prema-vihvalaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt; iti—így; deva-ṛṣiṇā—a nagy szent (Nārada Muni); proktam—leírta; niśamya—hallatán; bharata-ṛṣabhaḥ—Bharata Mahārāja dinasztiájának legkiválóbb leszármazottja, Yudhiṣṭhira Mahārāja; pūjayām āsa—imádta; su-prītaḥ—rendkívül elégedetten; kṛṣṇam—az Úr Kṛṣṇának; ca—szintén; prema-vihvalaḥ—a Kṛṣṇa iránti szeretet eksztázisában.
FORDÍTÁS
Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt: Yudhiṣṭhira Mahārāja, a Bharata-dinasztia legkiválóbb sarja ily módon megtudott mindent Nārada Muni leírásaiból. Miután meghallgatta tanításait, szívében végtelen örömet érzett, és nagy eksztázisban, szeretettel és ragaszkodással imádta az Úr Kṛṣṇát.
MAGYARÁZAT
Természetes, hogy amikor valakinek a családjában egy kiváló személyiség él, a szeretet eksztázisában így gondolkodik: „Ó, egy ilyen nagyszerű személyiség a mi rokonunk!” Amikor Śrī Kṛṣṇáról, akit a Pāṇḍavák már ismertek, Nārada Muni azt is elmondta, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a Pāṇḍavák természetes módon elcsodálkoztak, s azt gondolták: „Az Istenség Legfelsőbb Személyisége az unokatestvérünkként velünk van!” Eksztázisuk kétségtelenül rendkívüli volt.