HU/SB 8.3.30
30. VERS
- śrī-śuka uvāca
- evaṁ gajendram upavarṇita-nirviśeṣaṁ
- brahmādayo vividha-liṅga-bhidābhimānāḥ
- naite yadopasasṛpur nikhilātmakatvāt
- tatrākhilāmara-mayo harir āvirāsīt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; evam—ily módon; gajendram—az elefántok királyának, Gajendrának; upavarṇita—akinek leírása; nirviśeṣam—nem egy adott személyről szólt (hanem a Legfelsőbbről, noha nem tudta, hogy ki a Legfelsőbb); brahmā-ādayaḥ—a félistenek, Brahmāval, Śivával, Indrával és Candrával kezdődően; vividha—változatok; liṅga-bhidā—különálló formákkal; abhimānāḥ—különálló hatalmaknak tekintve magukat; na—nem; ete—mindegyikük; yadā—amikor; upasasṛpuḥ—megközelítették; nikhila-ātmakatvāt—mivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenki Felsőlelke; tatra—ott; akhila—az univerzumnak; amara-mayaḥ—a félistenekből áll (akik csak külső részei a testnek); hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki mindent elvehet; āvirāsīt—megjelent (az elefánt előtt).
FORDÍTÁS
Śrī Śukadeva Gosvāmī folytatta: Amikor az elefántok királya a legfelsőbb tekintélyről beszélt — úgy, hogy nem egy adott személyről tett említést —, nem a félisteneket hívta, akiknek élén az Úr Brahmā, az Úr Śiva, Indra és Candra álltak. Így aztán egyikük sem jelent meg előtte. Mivel azonban az Úr Hari a Felsőlélek, Puruṣottama, az Istenség Személyisége, Ő megjelent Gajendra előtt.
MAGYARÁZAT
Gajendra leírásából láthatjuk, hogy szavait a legfelsőbb tekintélyhez intézte, noha nem tudta, hogy ki a legfelsőbb tekintély. „Van egy legfelsőbb tekintély, aki mindenek felett áll” — gondolta. Ennek köszönhetően az Úr különféle kiterjedései, az Úr Brahmā, az Úr Śiva, Candra, Indra és mások mind úgy vélték: „Gajendra nem a mi segítségünket kéri. A Legfelsőbb segítségéért könyörög, aki mindannyiunk felett áll.” Ahogyan Gajendra elmondta, a Legfelsőbb Úrnak különféle szerves részei vannak, köztük a félistenek, az emberi lények és az állatok, akiket más és más testek borítanak. Annak ellenére, hogy a félistenek felelősek az univerzum egyes területeinek fenntartásáért, Gajendra azt gondolta, nem tudják őt megmenteni. Hariṁ vinā naiva mṛtiṁ taranti: a születés, a halál, az öregkor és a betegség veszedelmétől senki sem képes megmenteni az embert. Egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége szabadíthat meg bennünket az anyagi lét veszélyeitől. Az okos ember ezért az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, s nem egy félistenhez fordul, hogy megszabaduljon ettől a veszélyes léttől. Ahogyan a Bhagavad-gītā (BG 7.20) megerősíti, kāmais tais tair hṛta-jñānāḥ prapadyante ’nya-devatāḥ: akik ostobák, azok a különféle félistenekhez fordulnak ideiglenes anyagi áldásokért. Ezek a félistenek azonban nem tudják megvédelmezni az élőlényt az anyagi lét veszélyeitől. A többi élőlényhez hasonlóan a félistenek csupán az Istenség Legfelsőbb Személyisége transzcendentális testének külső részei. A Védák mantrái leírják: sa ātmā aṅgāny anyā devatāḥ. Az ātmā, a lélek benne van a testben, míg a különféle testrészek, például a kéz és a láb, kívül vannak. Hasonló módon az egész kozmikus megnyilvánulás ātmāja Nārāyaṇa, az Úr Viṣṇu, s a félistenek, az emberi lények és a többi élőlény az Ő testének részei.
Levonhatjuk azt a végkövetkeztetést is, hogy mivel a fa a gyökerétől kapja erejét, és mivel a gyökeret megöntözve a fa minden része táplálékhoz jut, az embernek az Istenség Legfelsőbb Személyiségét kell imádnia, aki mindennek az eredeti gyökere. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét nagyon nehéz megközelíteni, Ő mégis nagyon közel van hozzánk, hiszen a szívünkben él. Amint az Úr megérti, hogy a kegyét keressük azáltal, hogy teljesen meghódolunk, természetes, hogy azonnal cselekszik. Ezért bár a félistenek nem jöttek el, hogy segítsenek Gajendrán, az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonnal megjelent előtte lelkes imája miatt. Ez nem azt jelenti, hogy a félistenek haragudtak Gajendrára, mert ha az Úr Viṣṇut imádjuk, azzal valójában az összes többi félistent is imádjuk. Yasmin tuṣṭe jagat tuṣṭam: ha az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedett, mindenki elégedett.
- yathā taror mūla-niṣecanena
- tṛpyanti tat-skandha-bhujopaśākhāḥ
- prāṇopahārāc ca yathendriyāṇāṁ
- tathaiva sarvārhaṇam acyutejyā
„Ahogyan a fa gyökerét vízzel öntözve erőt adunk a törzsnek, az ágaknak, a gallyaknak és minden másnak, és ahogy a gyomrot étellel táplálva életet öntünk az érzékekbe és a végtagokba, úgy ha az odaadó szolgálaton keresztül az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádjuk, azzal automatikusan elégedetté tesszük a félisteneket is, akik a Legfelsőbb Személyiség részei.” (SB 4.31.14) Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádjuk, a félistenek is mind elégedetté válnak.