HU/SB 8.9.4
4. VERS
- na vayaṁ tvāmarair daityaiḥ
- siddha-gandharva-cāraṇaiḥ
- nāspṛṣṭa-pūrvāṁ jānīmo
- lokeśaiś ca kuto nṛbhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—ez nem; vayam—mi; tvā—Neked; amaraiḥ—a félistenek által; daityaiḥ—a démonok által; siddha—a siddhák által; gandharva—a gandharvák által; cāraṇaiḥ—és a cāraṇák által; na—nem; aspṛṣṭa-pūrvām—soha nem élvezte vagy érintette meg senki; jānīmaḥ—pontosan ismerik; loka-īśaiḥ—az univerzum különféle irányítói által; ca—szintén; kutaḥ—mit sem szólva; nṛbhiḥ—emberi társadalom által.
FORDÍTÁS
Még a félistenek, démonok, siddhák, gandharvák, cāraṇák és az univerzum különféle irányítói, a prajāpatik sem érhettek Hozzád ezelőtt egy ujjal sem, az emberi lényekről nem is beszélve. Ne hidd, hogy nem tudjuk, ki vagy!
MAGYARÁZAT
Még az asurák is betartották azt az illemszabályt, miszerint egy házas asszonyhoz senki sem szólhat kéjesen. A kiváló moralista, Cāṇakya Paṇḍita azt mondja: mātṛvat para-dāreṣu, más ember feleségét az anyánknak kell tekintenünk. Az asurák, a démonok biztosra vették, hogy a gyönyörű ifjú hölgy, Mohinī-mūrti, aki odajött hozzájuk, hajadon. Éppen ezért feltételezték, hogy a világon senki, még a félistenek, a gandharvák, a cāraṇák és a siddhák sem érhettek Hozzá. Tudták, hogy a fiatal leány hajadon, és ezért merték megszólítani. Úgy gondolták, hogy Mohinī-mūrti azért jött, hogy férjet találjon a jelenlévők (a Daityák, a félistenek, a gandharvák és a többiek) között.