HU/SB 8.9.21
21. VERS
- daityān gṛhīta-kalaso
- vañcayann upasañcaraiḥ
- dūra-sthān pāyayām āsa
- jarā-mṛtyu-harāṁ sudhām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
daityān—a démonok; gṛhīta-kalasaḥ—az Úr, aki a kezében tartotta a nektárral teli edényt; vañcayan—csalással; upasañcaraiḥ—negédes szavakkal; dūra-sthān—a félistenek, akik messzebb ültek; pāyayām āsa—megitatta velük; jarā-mṛtyu-harām—ami megvéd a betegségtől, az öregkortól és a haláltól; sudhām—ilyen nektárt.
FORDÍTÁS
A nektárral teli korsót a kezében tartva először a démonokhoz fordult, kedves szavakkal elégedetté tette őket, s így becsapta valamennyiüket, megfosztva őket a nektártól. Aztán a nektárt a félisteneknek adta, akik távolabb ültek, hogy megszabadítsa őket a betegségtől, az öregkortól és a haláltól.
MAGYARÁZAT
Mohinī-mūrti, az Istenség Személyisége távolabb ültette le a félisteneket. A démonokhoz fordult, és olyan kedvesen szólt hozzájuk, hogy a démonok végtelenül szerencsésnek érezték magukat, hogy beszélhetnek Vele. Mivel Mohinī-mūrti úgy rendezte, hogy a félistenek messzebb üljenek, a démonok azt gondolták, hogy a félistenek csak egy kevés nektárt kapnak majd, és hogy Mohinī-mūrti olyan elégedett velük, hogy nekik adja az összes nektárt. A vañcayann upasañcaraiḥ szavak arra utalnak, hogy az Úr ravaszsága abból állt, hogy pusztán kedves szavakkal becsapta a démonokat. Szándéka az volt, hogy csak a félisteneknek ad a nektárból.