HU/SB 8.23.1
1. VERS
- śrī-śuka uvāca
- ity uktavantaṁ puruṣaṁ purātanaṁ
- mahānubhāvo ’khila-sādhu-sammataḥ
- baddhāñjalir bāṣpa-kalākulekṣaṇo
- bhakty-utkalo gadgadayā girābravīt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; iti—így; uktavantam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasítására; puruṣam—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; purātanam—mindenki közül a legidősebb; mahā-anubhāvaḥ—Bali Mahārāja, aki egy nagyszerű, emelkedett lélek volt; akhila-sādhu-sammataḥ—ahogy minden szent jóváhagyta; baddha-añjaliḥ—összetett kezekkel; bāṣpa-kala-ākula-īkṣaṇaḥ—akinek szeme megtelt könnyel; bhakti-utkalaḥ—önfeledt odaadással teli; gadgadayā—amelyek akadoztak az odaadás eksztázisától; girā—ilyen szavakkal; abravīt—mondta.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī így szólt: E szavakat mondta a legfelsőbb, legősibb, örökkévaló Istenség Személyisége Bali Mahārājának, akit szerte az univerzumban az Úr tiszta bhaktájának tekintenek. A nagy lélek, Bali Mahārāja könnyben úszó szemmel, összetett kezekkel s az odaadás eksztázisától elcsukló hangon válaszolt.