HU/SB 9.6.41-42
41-42. VERSEK
- sa vicintyāpriyaṁ strīṇāṁ
- jaraṭho ’ham asan-mataḥ
- valī-palita ejat-ka
- ity ahaṁ pratyudāhṛtaḥ
- sādhayiṣye tathātmānaṁ
- sura-strīṇām abhīpsitam
- kiṁ punar manujendrāṇām
- iti vyavasitaḥ prabhuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ő, Saubhari Muni; vicintya—magában gondolva; apriyam—nem szerették; strīṇām—a nők; jaraṭhaḥ—az öregkortól elgyengülve; aham—én; asat-mataḥ—nem vágynak rám; valī—ráncos; palitaḥ—ősz hajú; ejat-kaḥ—mindig remegő fejjel; iti—ily módon; aham—én; pratyudāhṛtaḥ—elutasítva (általuk); sādhayiṣye—úgy fogok cselekedni; tathā—mint; ātmānam—testemet; sura-strīṇām—a mennyei bolygók égi hölgyeinek; abhīpsitam—kívánatos; kim—nem is szólva; punaḥ—még; manuja-indrāṇām—a földi királyok leányairól; iti—ily módon; vyavasitaḥ—eltökélt; prabhuḥ—Saubhari, a nagy hatalmú misztikus.
FORDÍTÁS
Saubhari Muni így tűnődött: Az öregkor erőtlenné tett. Hajam megőszült, bőröm ráncos, fejem pedig mindig remeg. Emellett yogī vagyok, ezért nem tetszem a nőknek. Mivel a király visszautasított, úgy fogom megváltoztatni a testemet, hogy még a mennyek hölgyei is vágyakozzanak utána, a földi királyok leányairól nem is beszélve.