HU/SB 9.9.29
29. VERS
- eṣa hi brāhmaṇo vidvāṁs
- tapaḥ-śīla-guṇānvitaḥ
- ārirādhayiṣur brahma
- mahā-puruṣa-saṁjñitam
- sarva-bhūtātma-bhāvena
- bhūteṣv antarhitaṁ guṇaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
eṣaḥ—ez; hi—valójában; brāhmaṇaḥ—egy képzett brāhmaṇa; vidvān—ismeri a Védák tudományát; tapaḥ—lemondás; śīla—jó viselkedés; guṇa-anvitaḥ—minden jó tulajdonsággal megáldott; ārirādhayiṣuḥ—arra vágyva, hogy imádja; brahma—a Legfelsőbb Brahman; mahā-puruṣa—a Legfelsőbb Személy, Kṛṣṇa; saṁjñitam—úgy ismert; sarva-bhūta—minden élőlénynek; ātma-bhāvena—mint a Felsőlélek; bhūteṣu—minden élőlényben; antarhitam—a szív mélyén; guṇaiḥ—tulajdonságokkal.
FORDÍTÁS
Művelt, rendkívül képzett brāhmaṇa ő, aki lemondásokat végez, és nagyon szeretné imádni a Legfelsőbb Urat, a Felsőlelket, aki minden élőlény szívének mélyén ott él.
MAGYARÁZAT
A brāhmaṇa felesége nem egy olyan brāhmaṇának tekintette a férjét, aki csupán a felszínen az, s akit pusztán azért neveznek így, mert brāhmaṇa családban született. Ez a brāhmaṇa valóban rendelkezett a brahminikus jellemvonásokkal. Yasya yal lakṣaṇaṁ proktam (SB 7.11.35). A brāhmaṇa jellemzőit a śāstra meghatározza:
- śamo damas tapaḥ śaucaṁ
- kṣāntir ārjavam eva ca
- jñānaṁ vijñānam āstikyaṁ
- brahma-karma svabhāvajam
„A brāhmaṇák munkáját az alábbi, természetükből adódó tulajdonságok jellemzik: nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség és vallásosság.” (BG 18.42) Egy brāhmaṇának nemcsak képzettnek kell lennie, de igazi brāhmaṇához illő tetteket is kell végeznie. Pusztán képzettnek lennie nem elegendő; a brāhmaṇa kötelességeinek is eleget kell tennie. Egy brāhmaṇának az a kötelessége, hogy ismerje a paraṁ brahmát, Kṛṣṇát (paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān). Mivel ez a brāhmaṇa valóban képzett volt, és brahminikus tetteket (brahma-karmát) végzett, meggyilkolni őt súlyos bűn lett volna. A brāhmaṇa felesége ezért azt kérte, hogy a király ne ölje meg a férjét.