HU/SB 9.11.16
16. VERS
- tac chrutvā bhagavān rāmo
- rundhann api dhiyā śucaḥ
- smaraṁs tasyā guṇāṁs tāṁs tān
- nāśaknod roddhum īśvaraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
at—ezt (annak hírét, hogy Sītādevī visszatért a földbe); śrutvā—hallva; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; rāmaḥ—az Úr Rāmacandra; rundhan—megpróbálta elutasítani; api—habár; dhiyā—értelemmel; śucaḥ—bánat; smaran—emlékezve; tasyāḥ—övé; guṇān—tulajdonságok; tān tān—különféle körülmények között; na—nem; aśaknot—képes volt; roddhum—megakadályozni; īśvaraḥ—habár a legfelsőbb irányító.
FORDÍTÁS
Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége meghallotta a hírt, hogy Sītā anya visszatért a földbe, végtelen szomorúság töltötte el. Noha Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Sītā anya nagyszerű tulajdonságaira emlékezve mégsem tudott uralkodni szomorúságán transzcendentális szeretetében.
MAGYARÁZAT
Nem szabad anyaginak tartanunk azt a bánatot, amelyet az Úr Rāmacandra akkor érzett, amikor megtudta, hogy Sītādevī visszatért a földbe. A lelki világban is léteznek az elválás érzései, de ezeket lelki gyönyörnek tekintik. Az elkülönülés során érzett bánat még az Abszolútban is jelen van, de ezek az érzések a lelki világban transzcendentálisan gyönyörteliek. Az ilyen érzelmek a tasya prema-vaśyatva-svabhāva jelei, mert a hlādinī-śakti hatása alatt állnak, és a szeretet irányítja őket. Az anyagi világban a távollét ilyen érzései csupán torz tükörképek.