HU/SB 10.4.43
43. VERS
- śrī-śuka uvāca
- evaṁ durmantribhiḥ kaṁsaḥ
- saha sammantrya durmatiḥ
- brahma-hiṁsāṁ hitaṁ mene
- kāla-pāśāvṛto ’suraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; evam—ily módon; durmantribhiḥ—gonosz miniszterei; kaṁsaḥ—Kaṁsa király; saha—vele együtt; sammantrya—miután nagyon alaposan végiggondolta; durmatiḥ—éles intelligencia nélkül; brahma-hiṁsām—a brāhmaṇák üldöztetését; hitam—mint a legjobb utat; mene—elfogadta; kāla-pāśa-āvṛtaḥ—mert Yamarāja törvényei kötötték meg; asuraḥ—mivel démon volt.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī folytatta: Kaṁsa, akit démon lévén Yamarāja törvényei kötöttek, s nem volt túlságosan sok esze, végiggondolta gonosz miniszterei tanácsait, és úgy döntött, hogy sanyargatni kezdi a szenteket, a brāhmaṇákat, mert úgy vélte, ez az egyetlen út, hogy ő maga szerencsés lehessen.
MAGYARÁZAT
Śrīla Locana dāsa Ṭhākura így énekelt: āpana karama, bhuñjāye śamana, kahaye locana dāsa. Az istentagadó abhakták ahelyett, hogy megfogadnák a bölcsek és a śāstrák jó tanácsait, szeszélyesen, saját terveiknek megfelelően cselekszenek. Valójában azonban senkinek sincsenek saját tervei, hiszen mindenkit a természet törvényei kötnek meg, s mindenkinek saját hajlamai szerint kell cselekednie az anyagi, feltételekhez kötött életben. Az embernek ezért változtatnia kell saját elhatározásán, és Kṛṣṇa, valamint Kṛṣṇa bhaktái döntését kell követnie. Így megmenekül Yamarāja büntetésétől. Kaṁsa nem volt műveletlen. Vasudevával és Devakīval folytatott beszélgetéseiből kiderül, hogy mindent tudott a természet törvényeiről. Mivel azonban gonosz minisztereivel társult, nem tudta tisztán eldönteni, mi az érdeke. A Caitanya-caritāmṛta (Madhya 22.54) ezért így ír:
- ’sādhu-saṅga,’ ’sādhu-saṅga’ —— sarva-śāstre kaya
- lava-mātra sādhu-saṅge sarva-siddhi haya
Aki igazi érdekének beteljesülésére vágyik, annak a bhaktákkal és a szentekkel kell társulnia, s akkor megváltoztathatja feltételekhez kötött, anyagi életét.