HU/SB 10.10.17
17. VERS
- daridrasyaiva yujyante
- sādhavaḥ sama-darśinaḥ
- sadbhiḥ kṣiṇoti taṁ tarṣaṁ
- tata ārād viśuddhyati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
daridrasya—egy szegény embernek; eva—valójában; yujyante—könnyen társulhat; sādhavaḥ—szentek; sama-darśinaḥ—a sādhuk mindenkivel egyformán bánnak, legyen valaki akár szegény, akár gazdag, ám a szegény ember kihasználja a lehetőséget, hogy társuljon velük; sadbhiḥ—az ilyen szentek társasága; kṣiṇoti—csökkenti; tam—az anyagi szenvedés eredeti okát; tarṣam—a vágyat az anyagi élvezetre; tataḥ—ezután; ārāt—nagyon hamar; viśuddhyati—megtisztul anyagi szennyeződésétől.
FORDÍTÁS
A szentek szabadon társulhatnak azokkal, akik szegények, a gazdagokkal azonban nem. Egy szegény ember a szentek társaságában nagyon hamar elveszíti anyagi vágyait, és szíve mélyéről kitisztulnak a szennyeződések.
MAGYARÁZAT
Mahad-vicalanaṁ nṝṇāṁ gṛhiṇāṁ dīna-cetasām, mondja a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 10.8.4). Egy szentnek vagy sannyāsīnak, a lemondott rend tagjának egyetlen kötelessége, hogy a Kṛṣṇa-tudatot prédikálja. A sādhuk, a szentek a szegényeknek és a gazdagoknak egyaránt akarnak prédikálni, de a szegények sokkal inkább élnek a lehetőséggel, amit a sādhuk prédikálása nyújt, mint a gazdagok. Egy szegény ember azonnal fogadja a sādhukat, a hódolatát ajánlja nekik, és igyekszik kihasználni a jelenlétüket, míg a gazdag ember hatalmas agarat tart az ajtaja előtt, hogy senki se tudjon bemenni a házába. Kitesz egy „Vigyázz, a kutya harap!” táblát, s elkerüli a szentek társaságát, míg a szegény ember kitárja előttük az ajtaját, s így nagyobb áldásban részesül a társaságuk révén, mint a gazdag. Nārada Muni előző életében egy szolgálólány szegény fia volt, ezért lehetőséget kapott, hogy szentekkel társuljon, s később a nagy Nārada Muni lett belőle. Nārada Muni ezt valóban tapasztalta tehát, ezért most összehasonlítja a szegény ember helyzetét a gazdagéval.
- satāṁ prasaṅgān mama vīrya-saṁvido
- bhavanti hṛt-karṇa-rasāyanāḥ kathāḥ
- taj-joṣaṇād āśv apavarga-vartmani
- śraddhā ratir bhaktir anukramiṣyati
- (SB 3.25.25)
Ha valaki elnyeri a szentek társaságának áldását, utasításaik révén egyre jobban megtisztulhat az anyagi vágyaktól.
- kṛṣṇa-bahirmukha haiyā bhoga-vāñchā kare
- nikaṭa-stha māyā tāre jāpaṭiyā dhare
- (Prema-vivarta)
Az anyagi élet azt jelenti, hogy az ember megfeledkezik Kṛṣṇáról, és egyre több vágya támad az érzékkielégítésre. Ha azonban megfogadja azokat az utasításokat, amelyeket a szentektől kap, s megfeledkezik az anyagi vágyak fontosságáról, automatikusan megtisztul. Ceto-darpaṇa-mārjanaṁ bhava-mahādāvāgni-nirvāpaṇam (Śikṣāṣṭaka 1). Ha egy materialista ember szíve nem tisztul meg, nem szabadulhat meg a bhava-mahādāvāgni, az anyagi lét lángoló tüze okozta gyötrelmektől.